Koronavírus-számok Magyarországon 12/7/2021
Elhunytak + 224 Σ 35 835
Kórházban + 128 Σ 7 568
Fertőzöttek + 4 311 Σ 1 161 879
Tesztek + 12 881 Σ 8 679 620
Oltottak + 2 832 Σ 6 162 758
A legújabb trendek

Kevés európai országban pusztít jobban a vírus, mint Magyarországon

2020 december 29., kedd 15:21
  • Amikor ősszel megnőtt a járvány áldozatainak száma, a kormány azt mondta, nézzük inkább a teljes, tavasz óta tartó időszakot.
  • Ez hamis érvelés volt a második hullám szempontjából, de mostanra már ez a trükk sem segít.
  • Március óta Magyarország koronavírusos halálozási adatai nyolcadik legrosszabbak Európában.
  • Franciaországban alig rosszabb, Svédországban, Romániában, Ausztriában jobb a helyzet.
  • Az elmúlt két hétben pedig nálunk volt a harmadik legtöbb halott.

Hiába az enyhe tavaszi hullám, ősszel úgy elszabadult a koronavírus-járvány Magyarországon, hogy összesített halálozásban is az európai országok első harmadába kerültünk.

Március óta 948 magyar áldozatról tudunk egymillió főre vetítve. Ez a nyolcadik legmagasabb szám azon a listán, amin az uniós országok, valamint Szerbia és Ukrajna szerepelnek. Lakosságarányosan szinte pontosan annyian haltak meg nálunk, mint Franciaországban. Csehország, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia és Belgium van még előttünk.

Mostanra rosszabb magyarországi halálozási helyzet, mint a svédországi, a hollandiai vagy a romániai, pedig ezek csupa olyan országok, amelyek december elején még rosszabbul álltak nálunk. Az osztrák vagy a német halálozást már október közepén meghaladtuk.

A grafikonon látszik, hogy nagyon kevés ország tudta tartósan alacsonyan tartani a halálozást, viszonylag kiegyenlített Európa. Persze alapvetően befolyásolták a járvány terjedését bizonyos adottságok, mint egy-egy terület népsűrűsége (a ritkásan lakott északi vidékeken nyilván lassabban tud terjedni a vírus), földrajzi adottságai (például egy sziget könnyen lezárható), illetve a kulturális szokások. Finnország az egyetlen hely Európában, ahol a második hullám nem volt halálosabb, mint az első. Ez egészen november-december környékéig a balti államokra is igaz volt. (Ha az országok nevére viszi a kurzort, egyesével mindenhol végigkövetheti a halálozás alakulását.)

Tavasszal nemcsak Magyarországon, más közép- és kelet-európai országokban is enyhe volt a járvány. Legkésőbb ősszel aztán mindenhol megnőtt a halottak száma, de csak Csehországban, Bulgáriában és Szlovéniában nagyobb mértékben, mint Magyarországon.

Szlovákiában, Lengyelországban, Szerbiában, Romániában, Ukrajnában kevesebb áldozatról tudnak.A második hullám elején Orbán Viktor jelölte ki a mércét kormánya számára, miszerint „a járvány elleni védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri”. Szeptemberben még tíz alatt volt az áldozatok száma naponta, az adatok tehát alátámasztották a kormányzati kommunikációt: elkerüljük a lezárásokat, de közben megvédjük az embereket.

A szakértők már ekkor figyelmeztettek, hogy hamarosan óriási baj lesz, rengetegen fognak meghalni, és intézkedésekre lenne szükség. Mégis csak novemberben tiltották be például a tömegrendezvényeket, október végéig maszk nélkül lehetett focimeccsre is járni.

Pedig akkor már látszott az adatokon a második hullám pusztítása. Amikor októberben szembesítettük Gulyás Gergely minisztert azzal, hogy a megelőző hetekben európai szinten is kimagasló volt a magyar halálozás, azt mondta, csak szemezgetünk a statisztikából.

Azzal érvelt, hogy nem szabad kiragadni néhány hetet, a járvány teljes időszakát érdemes nézni. Mivel tavasszal valóban nagyon kevesen haltak meg Magyarországon, ellentétben jó néhány európai országgal, az összesített statisztika akkoriban kedvező képet festett Magyarországról.

Más kérdés, hogy már akkor sem a tavaszi, hanem az aktuális adatok alapján kellett volna dönteni az intézkedésekről, ahogy a kormány szakértői is javasolták. November elején Gulyás méltatlannak nevezte az elhunytak számáról szóló vitát, Orbán pedig „istenes helyzetet” látott itthon, és zűrzavart nyugaton, pedig a számok nem ezt mutatták.

Mostanra azt is látjuk, hogy a második hullám pusztítása bőven fölülmúlta a tavaszi időszakot.A kormány és az operatív törzs sem hivatkozik már az összesített adatokra, pedig ez Müller Cecília tájékoztatóin is sokáig visszatérő elem volt. Gulyás utoljára december elején beszélt az európai átlaghoz képest kedvező adatokról, éppen aznap, amikor megdőlt a hazai napi rekord. A tavaszi időszakkal együtt akkor még igaza volt, ma már nem lenne.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője később az ellenzéki pártok „halálkampányát” ostorozta, mondván, „egy járványban halnak meg emberek”. Szerinte nyugati országokban jóval többen haltak meg, de ahogy láttuk, ez már csak néhány esetben igaz.

Amikor arról kérdeztük, sikeresnek látja-e a védekezést az adatok tükrében, pláne, hogy korábban Orbán Viktor azt mondta, a halálozást kell figyelni, így válaszolt: „A siker egy járvány idején relatív”.

A szeptember-októberi laza járványkezelés idején a kormány végig a nemzeti konzultációra és „az emberek” akaratára hivatkozott. Gulyás még decemberben is úgy látta, jó döntés volt egy nyáron kiküldött kérdőívre alapozni az őszi döntéseket.

Kocsis Máté és Gulyás Gergely Fotó: Soós Lajos/MTI/MTVA

Ha csak az elmúlt időszak trendjeit nézzük, szintén nagyon rosszul állunk. Az utóbbi két hétben lakosságarányosan Magyarországon szedte a harmadik legtöbb áldozatot a járvány. Ez három héttel ezelőtt is pontosan így volt.

Pedig a mostani adatokban van az ünnepi időszak is, amikor jelentősen visszaesett a napi halálozások száma. A kéthetes listán csak Horvátország és Szlovénia van előttünk. Az elmúlt hét napban 24 százalékkal csökkent a magyarországi halálesetek száma a megelőző hét naphoz képest. Néhányat leszámítva az országok többségében szintén javuló tendencia látszik.