A vírus új variánsa akár 0,7-tel is megnövelheti az R számot
2021 január 01., 19:33
Úgy tűnik, ezt a hullámot sem ússzák meg a britek iskolazár nélkül
Ötödik napja rekordokat dönt az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban. Az elmúlt napon majdnem 55 ezer új beteget találtak országszerte, és 454 ember halt meg a COVID-19 szövődményei miatt.
Hogy a brit egészségügyet mennyire megterheli a kórházi ápolásra szoruló betegek magas (az elmúlt héten megtriplázódó) száma, arra jó példa, hogy több londoni kórház már csak akkor tud új betegeket fogadni, ha kivárták, hogy felszabaduljon számukra az intézményben egy ágy - akár a sürgősségi osztályok folyosóin.
Az ellátórendszerre helyeződő óriási nyomás gyakorlatilag lépéskényszerbe helyezte a brit kormányt az elmúlt napokban. Boris Johnson miniszterelnök be is jelentette, hogy komolyabb korlátozások bevezetését tervezi a kormány a járvány felgyorsult terjedésének visszaszorítására.
Az országot az intézkedések súlyossága szerint zónákra osztó (Tier 1-2-3-4) rendszerben mostanra Nagy-Britannia lakosságának elsöprő többsége, 78 százaléka, már így is a legszigorúbb, Tier 4-es zónában van, ami azt jelenti, hogy
- csak élelmiszer- és gyógyszervásárlás vagy munkavégzés céljából hagyhatja el az otthonát,
- csak sürgős esetben utazhat
- és lehetőség szerint otthonról kell dolgoznia.
A brit kormány egyik lehetséges következő lépése lehet, hogy ezt a Tier-4-es védekezési szintet terjeszti ki az ország teljes egészére.
Ha azonban így is tesz a kormány, az intézkedés szigorban akkor is alatta marad a 2020 márciusában, a járvány első hullámában bevezetett korlátozásoknak.
Hiszen akkor a kormány az iskolákat is bezárta. A járvány második, őszi-téli hullámában viszont nagyon igyekezett elkerülni ezt a lépést, legalább annyira, hogy az általános iskolák a legszigorúbb védekezési kategóriába tartozó régiókban is nyitva maradhassanak.
Káosz a téli szünet után
Nagy-Britanniában, csakúgy, mint Magyarországon, január 4-én, hétfőn indult újra az oktatás a karácsonyi szünet után, de rengeteg iskolában a szülők az utolsó pillanatig találgathatták, vajon bevihetik-e ma az intézménybe a gyerekeiket.
A Guardian azt írja, sok helyi iskolafelügyeleti szerv (az Egyesült Királyságban messze nem olyan centralizált az oktatási rendszer, mint Magyarországon) úgy döntött, pár napig még egészen biztosan nem nyitják újra az intézményeket.
Az essexi oktatási tanács úgy döntött, a hozzá tartozó összes iskolát zárva tartja még legalább szerdáig, a kenti és a birminghami megyei vezetés is a zárva tartás engedélyezésére kérte az ottani illetékes felügyeleti szervet. Newcastle-ben és Manchesterben is csak egyes stratégiai fontosságú munkakörökben dolgozó szülők gyerekeinek nyitottak ki fizikailag az iskolák, a többiek digitális oktatásban folytatják. Azokon a vidékeken, ahol hagyományosan erősek a szakszervezetek, az oktatási dolgozók szervezetei is mozgósítani tudták a tagságukat a tantermi munkavégzés megtagadására. (A középiskolák egyébként is távoktatásban működnek most, a jelenlegi állás szerint január 18-áig.)
A brit kormány viszont mindeddig csak azokban a régiókban támogatta az általános iskolák zárva tartását a téli szünet után, első körben január 18-ig, ahol a legsúlyosabb most a járványhelyzet: Londonban és Anglia délkeleti vidékein.
Boris Johnson a BBC-n, Andrew Marr interjúműsorában azt nyilatkozta, a kormány napirendjén lévő egyik legnagyobb kérdés most, hogy „képesek vagyunk-e kontroll alatt tartani úgy a vírust, hogy közben nyitva tartjuk az iskoláinkat?”
Ütköző érdekek
A hezitálás hátterében komoly érdekütközések állnak. Gyermekjóléti és szociális szempontból egyértelműen az lenne az üdvös, ha az iskolák nyitva tartanának. A brit kormány hivatalos gyermekvédelmi megbízottja, Anne Longfield vasárnap közleményt adott ki arról, hogy milyen mentális egészségi kockázatok fenyegetik a gyerekeket elhúzódó iskolazár esetén. A kormánynak azt javasolta, törekedjen az iskolazár idejének minimalizálására, például azzal, hogy a tanárok beoltását a koronavírus ellen prioritásként kezeli egy újragondolt oltási rendben. A brit kormány jelenleg érvényes oltási terve ugyanis nem kezeli kiemelt, előnyben részesítendő csoportként az oktatásban dolgozókat. Longfield a Channel 4 tévécsatornának adott interjújában az iskolazár másik káros hatásáról, a szülők munkahelyének veszélybe kerüléséről is beszélt, mint szempont, amit a kormánynak szerinte szem előtt kellene tartania.
Ezzel a nyilvánvalóan az iskolák nyitva tartását forszírozó állásfoglalással szemben áll az, amit a kormánynak járványügyi tanácsokat adó tudományos testület, a Sage (Scientific Advisory Group for Emergencies) javasolt még december 22-én, az iskolai téli szünet kezdetén. Akkor azt mondták, a koronavírus terjedésének sebességét mutató R-számot csökkenteni lehetne, ha diákok és tanárok országszerte otthon maradnának szünet vége után is. Az elmúlt héten kiadott nyilatkozatukban egyhónapos távoktatási periódus elrendelését javasolták a kormánynak.
Az ellenzék a novemberihez hasonló teljes lockdown-t követel
Johnson kormányát ellenzéki oldalról is szigorításra sürgetik. Keir Starmer, a brit Munkáspárt elnöke a novemberi 4 hetes teljes kijárási korlátozás megismétlésére, 24 órán belüli bejelentésére szólította fel a kormányt hétfőn, a jelenlegi eszközökkel „kezelhetetlennek” nevezve a brit járványhelyzetet.
Úgy tűnik, a Sage véleménye sem áll túl távol az ellenzéki állásponttól. John Edmunds, a London School of Hygiene and Tropical Medicine epidemiológusa, a Sage tagja, a már hivatkozott Channel 4 riportban úgy fogalmazott,
„a teljes lockdown értékes időt nyerne nekünk”, amit a lakossági oltási kampány felpörgetésére lehetne a legbölcsebben használni.
Edmunds szerint a szigorítás mellett szól az is, hogy ezúttal a koronavírus egy gyorsabban terjedő törzsével áll szemben a brit társadalom, amelyiknek a terjedési sebessége akár 50 százalékkal is meghaladhatja az eddig ismert variánsokét.
Ami az oltási kampányt illeti, a BBC azt írja, Nagy-Britanniában a héten a Pfizer/BioNTech oltása után az Oxford/AstraZeneca vakcinájával is megkezdték a lakosság oltását. A lap szerint 500 ezer adag áll rendelkezésre ebből a készítményből, amit elsőként idősotthonok lakói és dolgozói, a 80 év fölötti lakosság, és az egészségügyi dolgozók kaphatnak meg egyelőre országszerte 730 oltási helyszínen.
A Financial Times azt írja, az oltások körüli logisztikai feladatok ellátásában a brit katonai haderő is részt vesz 5 ezer fővel, ami a brit történelem valaha volt egyik legnagyobb mozgósításnak számít békeidőben.