Koronavírus-számok Magyarországon 04.12.
Elhunytak + 291 Σ 23 708
Kórházban + 256 Σ 10 740
Fertőzöttek + 5 077 Σ 725 241
Tesztek + 26 360 Σ 4 961 146
Oltottak + 64 489 Σ 2 900 383

Márciusban lesz igazán kiemelkedő a többlethalálozás

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • A második hullámban jóval hamarabb elkezdett emelkedni a magyarországi összhalálozások száma, mint amit a járvány hivatalos áldozatainak a statisztikája mutat
  • Az egyik lehetséges magyarázat, hogy az egészségügy nem tudta megfelelően ellátni a nem koronás betegeket
  • A kormány legújabban a többlethalálozásokban méri a járványkezelés sikerét, de az már most látszik, hogy a márciusi többlethalálozási adatok nagyon rosszak lesznek

Miután egymillió főre vetítve egyre rosszabbak a magyar halálozási adatok, a kormány újabb szempontot vett elő: a korábbi évek átlagához képest számolt többlethalálozásra hivatkozva értékeli kiemelkedően jónak a járvány elleni védekezést. 

A márciusi adatokból már most látszik, hogy ezt a mutatót se fogja sokáig emlegetni a kormány. 

Eddig némi trükközéssel sikerült elfedni, hogy tavaly milyen hatással volt a járvány a magyar halálozási adatokra. A trükk lényege az volt, hogy a kormányzati kommunikációban a teljes 2020-as évet hasonlították a 2019-eshez vagy a 2015-19-es évek átlagához - miközben a járvány első hivatalos áldozata csak március 15-én hunyt el Magyarországon. 

A trükk 

Ha a teljes évet vesszük alapul, beleszámítva a még járványmentes januárt és februárt, akkor a KSH elnökének, Vukovich Gabriellának a különös számítása alapján a többlethalálozás 2020-ban 8 331 fő volt 2015-19 átlagához képest. Ez még alacsonyabb is, mint amennyien hivatalosan koronavírusban elhunytak tavaly (9 667). Ezt emlegette legutóbb Gulyás Gergely miniszter is, sikeresnek minősítve a járvány elleni védekezést. (Miközben mostanra a magyar koronavírus-halálozási adatok világszerte a legrosszabbak között vannak.)

Ha - még mindig a teljes évnél maradva - a KSH adatokat vesszük alapul, akkor a halálozási többlet azért már magasabb a KSH-elnökének speciális számolásánál: 10 686. A növekedés pedig a KSH-elnök által emlegetett 6,3 helyett 8,2 százalék. (És ez nagyjából így van, ha az Eurostat adatait nézzük.)

De mi van, ha csak a járványidőszakot nézzük?

Ha csak a járványidőszakra koncentrálunk, és leválasztjuk a covid-mentes január-februárt, akkor már jóval magasabb a halálozási arány. A KSH múlt heti gyorsjelentése szerint tavaly március és idén február között 13 százalékkal nőtt a halálozások száma Magyarországon az előző évhez viszonyítva.

Megnéztük az elmúlt évek 2016-19-es átlagát úgy is, hogy csak a március-decemberi adatokat vizsgáltuk és hasonlítottuk össze a 2020 március-decemberi adatokkal. 

Eszerint tavaly március és december között 12,4 százalékkal többen hunytak el, mint az előző évek hasonló időszakában. 13 029-cel többen az előző 4 év átlagánál. 

Ami már 3 362-vel több a járvány hivatalos áldozatainak a számánál. 

Ez már közelít ahhoz az adathoz, amit a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, Tóth G. Csaba számolt ki. Ő is a 2020 március közepi-december végi időszakot vizsgálta, és hasonlította össze az előző évtized hasonló időszakának az átlagával, mivel arra volt kíváncsi, hogy a járvány milyen hatást gyakorolt a magyarországi összhalálozásra. Ő tíz évet vett alapul, és a számításai szerint tavaly 13 700-zal növelhette meg a magyarországi halálesetek számát a koronavírus-járvány ebben az időszakban. (A tanulmány elkészülte óta frissített KSH-s adatok szerint a többlethalandóság a 14 ezret is meghaladhatta december végéig).

Miközben a járvány halálos áldozatainak a száma január elsején 9 667 fő volt. 

Miért fontos ez a sok számolgatás? 

Mert egészen biztosan nem annyi a járvánnyal összefüggésbe hozható halálozások száma, mint amennyi a hivatalos koronavírus-oldalon szerepel. Nem azért, mert direkt le akarják csalni a számokat. De sokkal több mindent kell figyelembe venni. 

Az összhalálozást például kedvezőbben alakítják a szigorú járványügyi intézkedések azzal, hogy idén lényegében nem volt influenza. Márpedig annak évente több ezer áldozata van. A kisebb forgalom miatt kevesebb halálos közúti baleset történt. De ez igazából százalékban jelentős különbség, az összhalálozást nagyon nem befolyásolja: 2019 november-decemberben 108-an hunytak el közúti balesetben, tavaly 74-en. 

Ami egészen biztosan óriási nyomot hagyott az összhalálozásban, az a koronavírus-járvány. 

A fent már emlegetett tanulmány szerzője, a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, Tóth G. Csaba arra jutott, hogy tavaly december végéig a járvány hivatalosan nyilvántartott áldozatainak a számánál akár másfélszer magasabb lehetett a koronavírus és az azzal járó helyzet valódi áldozatainak a száma. 

Nemcsak nálunk van ez így, de nálunk is érdemes figyelembe venni. 

Lehetnek például olyan áldozatok, akik azért nem szerepelnek a hivatalos listán, mert nem tesztelték őket, így nem is derült ki, hogy a szervezetükben volt a vírus. 

De vannak egyéb tényezők is. 

Tóth G. tanulmánya a közvetett hatások közé sorolja az egészségügyi rendszer túlterheltségét, ami nemcsak a koronavírusos betegeket érinti. A válsággal kapcsolatos pszichológiai ártalmak, a halaszthatónak ítélt kórházi műtétek korlátozása, valamint a fertőzésveszély miatt elhalasztott, vagy végleg meghiúsult orvoslátogatások is érdemben növelik az egészségügyi kockázatokat.

És van egy meglehetősen erős bizonyíték is arra, hogy a járvánnyal összefüggésbe hozható halálesetek száma jóval magasabb lehet az áldozatok hivatalosan nyilvántartott számánál. Ez pedig a  többlethalálozások évesnél részletesebb havi vagy akár heti bontása. 

Ha a havi adatokat vizsgáljuk, akkor 

a többlethalandóság mértéke októberben 18, novemberben 61, decemberben 46 százalékos volt. 

Ami azt jelenti, hogy az operatív törzs jelentéseiben szereplő számoknál már jóval hamarabb emelkedni kezdett az összhalálozási mutató Magyarországon a második hullámban. Egy olyan időszakban, amikor a koronavíruson és annak következményein kívül ezt nem indokolja semmi. 

A lenti grafikonon heti bontásban látszik a halálozási többlet 2019-et és 2020-at összehasonlítva. Alul, a jobb sarokban pedig az operatív törzs által jelentett halálozási adatok heti átlaga. Több hetes csúszás van a kettő között. 

Hogyan csúszhat el a két adatsor?

Az operatív törzs azokról az áldozatokról vezet statisztikát, akiknek a szervezetében kimutatható volt a vírus. És állítólag az elmúlt 24 órában elhunytakat tartják nyilván.

A többlethalálozási statisztikát viszont az anyakönyvvezetők által vezetett adatsorból állítja össze a KSH. Ebben benne van minden magyarországi halálozás (nem csak a koronás, nem is tüntetik fel a halálokokat), a számolás lassabb, körülményesebb, sokszor még hónapokra visszamenőleg is módosítják az adatokat. Egy idő után viszont már pontos. 

Utólag visszanézve, Magyarországon már októberben is jóval többen hunytak el, mint az előző években, novemberben pedig 60 százalék felett volt a többlethalálozás. A koronavírus hivatalos áldozatainak a száma ugyanakkor decemberben tetőzött. 

Ebből arra lehet következtetni, hogy vagy nagyon sokan hunyhattak el úgy, hogy nem tesztelték őket, vagy magas lehet azoknak a száma, akik nem fertőzöttként, de a járványhelyzet miatt hunytak el, például azért, mert az egészségügyi rendszer nem tudta ellátni őket úgy, mint békeidőben. De az is lehet, hogy egyszerűen megcsúsznak az adatok az operatív törzs jelentésében. 

Így alakult a heti többlethalálozás tavaly, a második hullám csúcsán a 2015-19-es megegyező időszak átlaghoz képest:

  • november 1. hete: 49 százalék, hivatalos covid-áldozatok száma: 604
  • november 2. hete: 66 százalék, hivatalos covid-áldozatok száma: 697
  • november 3. hete: 63 százalék, hivatalos covid-áldozatok száma: 701
  • november 4. hete: 66 százalék, hivatalos covid-áldozatok száma: 931
  • december 1. hete: 63 százalék, hivatalos covid-áldozatok száma: 1 161
  • december 2. hete: 59 százalék, hivatalos covid-áldozatok száma: 1 146
  • december 3. hete: 44 százalék, hivatalos covid-áldozatok száma: 1 152

Tóth G. Csaba erre jutott a tanulmányában:

„A többlethalandóság korai tetőzésének a hivatalos statisztikához képest számtalan oka lehet. Az értelmezés részben attól is függ, hogy mi áll a két adatsor közötti eltérés mögött. Ha úgy tekintünk a különbségre, mint ami lefedi a közvetett halálozásokat, akkor feltehetően az egészségügyi rendszer szűkülő kapacitásának irányában érdemes a választ keresni, hiszen elképzelhető, hogy a rendszer szélsőséges túlterheltsége okozta néhány hétig a hivatalos statisztikán felüli halandóságot. Ha a különbség abból fakad, hogy nehéz egységesen regisztrálni a halálokokat, és valójában a többlethalandóság is jórészt a közvetlen halandóságot méri – csak pontosabban, mint a hivatalos statisztika –, akkor a korai tetőzés megmagyarázható egyebek mellett például a gyógyítási gyakorlat fejlődésével, vagy akár azzal is, hogy a korábban megfigyelt 4-5 héthez képest rövidebb idő alatt vesztették életüket a járvány halálos áldozatai”.

A KSH szerdán frissítette a heti halálozási adatokat. A feldolgozásban március első heténél járnak. Ezeknek az adatoknak az alapos elemzésével még megérni várni egy kicsit, mert gyorsadatok, melyek utólag - ilyen a módszertan - hosszú hetekig emelkednek majd. Pár hónappal később több százas eltérések is vannak az elsőként megjelenő, majd folyamatosan tisztított heti halálozási adatokhoz képest. 

Ami már most látszik a márciusi adatokból, az nagyon magas halálozási többletet jelez előre az előző évek átlagához képest. A múlt héten a covid hivatalos áldozatainak száma (1 710) elérte az elmúlt évek összhalálozásának (amiben minden benne van, az összes haláleset, baleset, gyilkosság, öngyilkosság, végelgyengülés) 65 százalékát. És mint láttuk, a járvánnyal összefüggésbe hozható halálesetek száma ennél is magasabb lehet. 

A covid-áldozatok száma hétről hétre nőtt, az alap viszont, melyhez hasonlítják majd az idei többlethalálozást, hétről hétre csökkenni fog.

De majd csak három hét múlva derül ki az első gyorsadat a márciusi többlethalálozásról. És csak hónapok múlva lesznek tisztított adatok.