A járványban kettészakadt világ

reggel 4
2021 július 06., 07:00

Jó reggelt! Ma indul a kánikula, és csak szombaton lesz enyhülés.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

COVID-21

photo_camera Fotó: AFRIADI HIKMAL/NurPhoto via AFP

Az történt, amit a szakértők már 2020-ban megjósoltak: mára teljesen kettészakadt a világ a pandémiában. Míg a gazdagabb országok már a járvány utáni világra készülnek, a szegényebbek még minden korábbinál halálosabb hullámokkal küzdenek.

Az utóbbira jó példa Indonézia. A 270 millió lakosú délkelet-ázsiai szigetországot az utóbbi másfél évben viszonylag megkímélte a covid, most viszont a katasztrófa szélén táncolnak. A kórházakban már fogy az oxigén, még csak nagyon kevesen vannak beoltva, és a delta variáns szabadon pusztít.

Ezzel szemben Nagy-Britanniában két hét múlva minden korlátozás megszűnhet, még focimeccseket is lehet majd tett ház előtt tartani. Ez azonban nem jelenti a vírus legyőzését. Boris Johnson miniszterelnök figyelmeztetett, hogy az előrejelzések szerint az esetek egy hónap múlva 50 ezerre nőhetnek, és „sajnos meg kell békélnünk azzal, hogy a Covid újabb halálos áldozatokat fog szedni”. A britek ezzel a lépéssel úgy döntöttek, hogy megpróbálnak együtt élni a coviddal. Ősszel, vagy egy új variáns felbukkanásakor derül majd ki, hogy ez mennyire járható út.

A friss izraeli adatok szerint a delta variáns ellen a Pfizer vakcinája is kevésbé hatékony – de még mindig nagyon hatékony. Amerikában továbbra is szinte kizárólag oltatlanok halnak meg a járványban. Az áldozatoknak mindössze 0,8 százaléka kapott már oltást.

Máshol:

ROSSZ HÍRÜNK

photo_camera Fotó: botost/444.hu

Orbán Viktor az első európai vezető, akit felvettek a sajtószabadság ellenségeinek listájára. A nemzetközi újságíró-szervezet, a Riporterek Határok Nélkül által összeállított szégyenfalra idén 37-en fértek fel, Orbánon kívül például Mohamed bin Szalman szaúdi koronaherceg és Jair Bolsonaro brazil elnök. Orbán szerepeltetését azzal indokolták, hogy

„az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka fokozatosan és hatékonyan építette le a média sokszínűségét és függetlenségét, mióta 2010-ben visszatért a hatalomba”.

Van azonban olyan magyarországi médiacég, aminek kifejezetten jól megy ezekben az illiberális időkben. Az MTVA 2020 IV. negyedéves eredménykimutatása szerint tavaly 20,5 milliárd forint adózott eredmény keletkezett a közmédiánál. Idén rekordnak számító, 117,7 milliárd forintos költségvetésük lesz.

Hétfőn egy hongkongi demokráciapárti aktivista is arról beszélt, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. A jelenleg londoni önkéntes száműzetésben élő Nathan Law szerint:

„ami történik Budapesten, az befolyásolja Hongkongot. (…) 2010 óta a magyar és kínai kormány folyamatos közeledése megbénította az EU nyomásgyakorló mechanizmusait Peking emberi jogokat megsértő intézkedéseinek ügyében.”

GAZDASÁGI BELHARC

photo_camera Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a létező legorbánistább lapban, a Magyar Nemzetben kritizálta az Orbán-kormány válságkezelését – illetve alig leplezve Varga Mihály pénzügyminisztert.

Matolcsy szerint:

  • A magyar gazdaság 2019-ben (több európai országgal szemben) még élénken nőtt, és a lendület 2020 elején is segített, de ha csak a 2020-ban érvényesülő hatásokat vizsgáljuk, GDP terén már csak a 17. helyen állunk az EU-tagországok listáján, a háztartások és a cégek hitelállományának bővülésében viszont az első helyen vagyunk.
  • Ha nem működött volna jól a magyar pénzügyi rendszer, az EU-n belül itt lett volna az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelés.
  • A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a normál működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött.

BÖRTÖNJÁRVÁNY

photo_camera Fotó: Vasvári Tamás/MTI/MTVA

Nem csak egyes országokban tart máshol a járvány, hanem országokon belül is. Magyarországon, miközben a lakosság többsége szabadon élvezheti a nyarat, a rabok továbbra is a járvány árnyékában kénytelenek élni.

Európában utolsóként oldják fel nálunk a börtönökben a látogatási tilalmat július 1-től, miközben már rég lehet idősotthonokat és kórházakat is látogatni.A rabok öröme azonban nem felhőtlen, ugyanis a büntetés-végrehajtás olyan látogatási korlátozásokat tart fenn, amik sértik a jogaikat.

Az egyik börtönben az őrök szerint azért nem oldják fel a korlátozásokat, mert a rabokat kínai vakcinával oltották, amiről egyelőre nem tudni mennyire hatásos.

MELEG TÖRÉSVONAL

photo_camera Fotó: VANO SHLAMOV/AFP

Ahogy az elmúlt hetekben is kiderült, Kelet- és Nyugat-Európa között alapvető különbség van a melegek jogainak megítélésében. Jó példa volt erre a hétvégi zágrábi Pride-felvonulás, ahol ellentüntetők erőszakoskodtak.

A kontinens keleti szélén, a Kaukázusban még sokkal rosszabb a helyzet. Szombaton az Azerbajdzsánban rendezett EB-meccsen a biztonsági őrök egyszerűen elkobozták a szivárványos zászlókat. Hétfőn a szomszédos Grúziában a helyi ortodox egyház és szélsőjobboldali huligánok összefogása rombolta le a Tbiliszi Pride szervezőinek irodáját, úgyhogy itt el is halasztották a felvonulást.

HATALMI VÁKUUM

photo_camera Fotó: WAKIL KOHSAR/AFP

Az amerikai csapatok pénteken, közel 20 év után elhagyták az afganisztáni Bagram légi támaszpontot, ami az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. Mostanra elhagyta az országot az Egyesült Államok katonáinak többsége, jóval a szeptember 11-i céldátum előtt.

A nyugati csapatok kivonása után viszont Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban, ahol egymás után foglalja el a tartományokat és nagyvárosokat visszatérő tálib mozgalom. Kínai tisztségviselők rendszeres kapcsolatban állnak a tálibok képviselőivel, akik készek lehetnek támogatni a szomszédos nagyhatalom nagyszabású fejlesztési terveit az országban.

Máshol:

FELSŐOKTATÁSI FOGYATÉKOSSÁG

Képünk illusztráció
photo_camera Képünk illusztráció Fotó: Pixabay

Bár évről évre egyre több fogyatékossággal élő diák tanul a felsőoktatásban, arányuk továbbra is 1 százalék alatt van az összes hallgatóhoz képest, ami uniós összevetésben is alacsony. Ehhez képest a társadalomban becslések szerint 5-8 százalékra tehető a fogyatékossággal élő emberek aránya.

Ráadásul ezek a hallgatók sokkal könnyebben morzsolódnak le: ha be is jutnak, a sok nehézség miatt előbb-utóbb kiesnek.

  • Súlyosbítja a helyzetet, hogy a legtöbb egyetemi épület műemléknek számít, ahol a törvény csak részleges akadálymentesítést tesz lehetővé.
  • Még nehezebb dolguk van azoknak a mozgássérült diákoknak, akik nem a saját településükön járnak egyetemre. Előfordul, hogy sok ezer hallgatóra legfeljebb néhány akadálymentes kollégiumi férőhely jut.
  • Gyakori az is, hogy maga a terem akadálymentes, de képtelenség időben átérni egyik helyről a másikra.
  • Vagy túlzottan támogató a tanár, aki túlpátyolgatja a diákot, más meg nem akar tudomást venni a fogyatékosságról, és azt mondja, hogy tanulni kell és kész. Szakértők szerint egyik sem jó megoldás.

ÉS TENISZ

Fucsovics az Andrej Rubljov elleni tavalyi győzelme után.
photo_camera Fucsovics az Andrej Rubljov elleni győzelme után. Fotó: Adrian Dennis/AFP

Fucsovics Márton negyeddöntőbe jutott a wimbledoni teniszbajnokságon, miután öt játszmában, egy testre menő első szervával megnyerte a 2 óra 44 perces meccset az orosz Andrej Rubljov ellen.

Magyar teniszező legutóbb Szávay Ágnes révén a 2007-es amerikai nyílt bajnokságon játszhatott negyeddöntőt Grand Slam-tornán, a férfiaknál Gulyás István 1971-ben, Taróczy Balázs pedig 1976-ban és 1981-ben a Roland Garroson jutott egyesben a legjobb nyolc közé.

Fucsovics a legjobb 8 között a világelső szerb Novak Djokoviccsal játszik. A magyar teniszező azt mondta, próbálja majd a legjobbját nyújtani, és ha ez sikerül, akkor nyerni fog három szettben. De, viccelődött:

„valami azért simán közbejöhet, például, hogy ő is a legjobbját nyújtja. Akkor viszont nem tudom, mi lesz.”