Ürge-Vorsatz Diána szerint hibáival együtt is nagy előrelépés volt az ENSZ klímacsúcs

2021 november 16., kedd 18:24
6

A glasgow-i klímacsúcs megmutatta, hogy már kisebbségben vannak azok, akik hátráltatni akarják a klímaváltozás elleni fellépést. Hogy a világ nagy része már robog a cél felé, és aki még mindig a féket akarja húzni, az veszíteni fog. Így értékelte a klímacsúcs eredményeit Dr. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató, a CEU professzora, aki az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tagjaként maga is részt vett az ENSZ 26. Klímacsúcsán. Az elismert szakember a Másfélfok sajtóeseményén értékelte a COP26 eredményeit, és bár megjegyezte, hogy a pohár egyszerre félig üres és félig teli, előadása alapján a klímacsúcs inkább reményre ad okot, mint aggodalomra. Már ha elfogadjuk Ürge-Vorsatz egyik fő állítását, mégpedig azt, hogy mindegy, mi került a COP26-ot lezáró nemzetközi nyilatkozat szövegébe.

Nem a szavak számítanak

Ahogy az IPCC tagja elmondta, a Glasgow-ban tartott tárgyalásoknak két előre meghatározott célja volt:

  • hogy az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét elfogadó országok előálljanak a korábbiaknál ambiciózusabb, nagyobb kibocsátáscsökkentést eredményező klímatervekkel, ún. Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulásokkal (NDC),

  • és hogy az országok megállapodjanak a párizsi egyezményhez kapcsolódó szabálykönyvről, ami például a kibocsátáscsökkentések és a széndioxid-kibocsátási kvóták kereskedelmét szabályozza.

Ezeket az előre meghatározott célokat nagyrészt sikerült elérni. Lettek ambiciózusabb nemzeti klímatervek, és a szabálykönyvben is sikerült megállapodni, ezzel sikerült a legtöbb kiskaput bezárni, csökkenteni annak lehetőségét, hogy a kibocsátás-csökkentéseket többször is elszámolják, hogy a cégek tényleges csökkentés helyett csak zöldre festésre használják a kvótakereskedelem és a kibocsátások kiváltásának rendszerét. Igaz, a szakértő szerint azért maradtak még kihasználható kiskapuk a rendszerben.

Ürge-Vorsatz Diána Fotó: IISD.org

A nagyobb cél az lett volna, hogy az új NDC-kkel és egyéb bejelentett lépésekkel még elérhető legyen, hogy 2100-ra az ipari forradalom előtti szinthez képest csak 1,5 fokkal melegedjen a Föld éghajlata. Ezt a célt, ahogy a COP26 végeredményét összefoglaló cikkünkben is lehetett olvasni, nem sikerült elérni. Ahogy amiatt is sokan kritizálták a klímacsúcs résztvevőit, hogy a klímacsúcs végén elfogadott záródokumentum szövege jóval óvatosabbra sikerült, mint azt a COP tárgyalások alatt Glasgow utcáin tüntető fiatalok vagy akár a COP elnöki tisztjét betöltő brit politikus, Alok Sharma szerette volna. Ő a COP26 egyik legemlékezetesebb pillanataként könnyek között kért ezért elnézést. A záródokumentumban ugyanis a szén használatának kivezetése helyett a leépítéséről van szó, ahogy a fosszilis energia állami támogatásának leépítésére is sokkal enyhébb elköteleződést vállaltak az országok.

Ürge-Vorsatz Diána szerint viszont nem a szavakat kell nézni, mert pár év múlva valószínűleg senki nem fog emlékezni arra, hogy szó szerint mi is szerepelt ebben a dokumentumban. Ennél sokkal fontosabb, hogy egyáltalán szóban került a klímatárgyalások “szent tehene”, a fosszilis energia. Eddig a hasonló dokumentumokban ugyanis szóba sem jött a fosszilis tüzelőanyagok bármilyen leépítése, kivezetése. A hasonló ENSZ-dokumentumokban eddig nem merték megemlíteni a fosszilis energia állami támogatását sem, pedig a világ államai percenként 11 millió dollárral támogatják a fosszilis tüzelőanyagok égetését. Már az nagy eredmény, hogy beszélünk ezekről a kérdésekről, még akkor is, ha az utolsó pillanatban pár ország pár szót be tudott erőszakolni a végső szövegbe, ami gyengíti az üzenetet.

A klímakutató szerint hatalmas eredmény, hogy a világ kibocsátásának 90 százalékáért felelős országok már elkötelezték magukat, hogy 2050-re nettó nulla szintre csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat.

Így még kissé felhigítva is azt üzeni a klímacsúcs záródokumentuma, hogy globális akarat van arra, hogy megoldjuk a klímaváltozás problémáját. Bár még nem látszik, hogy pontosan hogyan érhető el, hogy 1,5 fokra korlátozzuk a globális felmelegedést, Ürge-Vorsatz szerint nem az a kérdés, hogy a klímacsúcs után ennek mekkora az esélye, hanem hogy látszik-e az elhatározás, hogy ezt valahogy meg kell csinálni. A kutató szerint pedig mindenképpen látszik.

Félig üres, félig tele

Persze sokat lehet és érdemes is kritizálni a megállapodást, például azt, hogy nagyon a szénfelhasználás csökkentésére fókuszál, más fosszilis energiahordozókra, például a földgázra nem. Ez nagyon kényelmes a globális észak államainak, ahol a szénfelhasználás akkor is csökken, ha nincs rákifejezett politikai akarat. Donald Trump például kifejezetten segíteni akarta az amerikai szénbányászatot, ennek ellenére az ő elnöksége alatt is felére csökkentek a szénfelhasználáshoz köthető amerikai kibocsátások.

A fejlődő országokban viszont még nincsenek olyan piaci folyamatok, amelyek kiáraznák a szenet, nem jutnak annyi földgázhoz, nem olyan kiépített a megújulók infrastruktúrája, miközben milliók élnek energiaszegénységben, így ezekben az országokban sokkal nehezebb visszafogni a szénfelhasználást. Mindeközben a fejlett országok földgázfelhasználása a párizsi megállapodás óta is folyamatosan nő. Ezt szintén csökkenteni kellene a klímacélok eléréséhez, erről viszont nem esett szó a klímacsúcson.

Fotó: ANDY BUCHANAN/AFP

Ürge-Vorsatz szerint amúgy a klímapolitika retorikáját megalapozó számításokat is lehet kritizálni, azokat a számításokat, amelyek megpróbálják megválaszolni, hogy bizonyos intézkedések mekkora felmelegedést vonnak maguk után. A kutató szerint ezek a számítások felelőtlenek, mert valójában nem tudjuk tizedes pontossággal előre jelezni, hogy milyen intézkedések mennyire tudják visszafogni a felmelegedést. Nagyon bizonytalanul tudjuk még mindig, hogy bizonyos széndioxid-koncentráció mekkora hőmérséklet-emelkedést fog okozni, ahogy azt is, hogy adott széndioxid-kibocsátás mekkora koncentrációhoz vezet. Tudjuk, hogy az óceánok, a növényzet, a talaj felveszi ennek egy részét, azt is tudjuk, hogy egyre kevesebb széndioxidot képesek megkötni, de nem tudjuk, hogy ez a természetes képesség hogyan változik. Nagyon sok tehát a bizonytalanság, de Ürge-Vorsatz Diána szerint a pontos tizedesjegyeknél fontosabb ezeknek a becsléseknek az üzenete, hogy még nagyon sokat kell tenni a katasztrofális klímaváltozás elkerüléséért.

A COP26 első hetének nagy sajtónyilvánosságok kapott bejelentéseiről, amelyek a szénhasználat leépítéséről, a metánkibocsátás csökkentéséről és az erdőirtás megállításáról szóltak, az IPCC tagja azt mondta, hogy ezek bár nagyon fontos bejelentések, érdemes tudni, hogy nem jelentenek új kibocsátáscsökkentést. Ezek inkább az államok már megtett vállalásainak kivitelezéséről szólnak, de ha ezek teljesítéséhez hozzájárulnak, akkor mindenképpen pozitív fejleményei a klímacsúcsnak.

A megállapodások között Ürge-Vorsatz Diána szerint talán az erdőirtásról szóló a legfontosabb, részben mert ehhez például Brazília is csatlakozott, és amikor legutóbb csatlakozott hasonló egyezményhez, akkor igenis csökkent az erdőirtás az Amazonas területén.

És bár nincs sok konkrétum a megállapodásban, hogy hogyan csökkentenék az államok az erdőirtást, azt hogyan mérik, hogyan kérik számon, az reménykedésre ad okot, hogy pénzösszegeket is rendeltek az erdőirtás visszafogásához, és hogy faipari és mezőgazdasági ellátási láncok mentén ez nemzetközi együttműködésről szól.

Összességében viszont ezek a megállapodások is azt mutatják, hogy nagy elköteleződés van, hogy milyen irányba kell haladni, hogy egyre nagyobb politikai nyomás helyeződik a politikusokra, városvezetőkre, cégvezetőkre, hogy cselekedjenek, és kisebbségben vannak azok, akik eddig még nem szálltak fel erre a vonatra, vagy akik még mindig azon dolgoznak, hogy megpróbálják behúzni a féket. És egyre világosabb, hogy ez a kisebbség veszíteni fog.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt