A háború negyedik hetéről szóló percről-percre tudósításunknak vége
Az ötödik hét eseményeit új cikkben, ide kattintva lehet követni.
Szumit bekerítették az oroszok, az ukránok Klicsko szerint szinte teljesen visszaszerezték Irpinyt
- Az ukrán belügy úgy tudja, Putyin május 7-ig meg akarja nyerni a háborút.
- Az orosz elnök szóvivője nem zárta ki, hogy bevetik az atomot, ha súlyos fenyegetés éri Oroszországot.
- Az amerikaiak szerint felelősségteljes nukleáris hatalom így nem viselkedik.
- Mariupol közben szinte teljesen megsemmisült, de körülbelül 100 ezer ember még a város foglya.
- Egy FSZB-s szivárogtató szerint a megszállt Herszonban likvidálják az Ukrajna melletti tüntetések szervezőit.
- Az oroszok elrendelték, hogy az ellenséges államoknak ezentúl rubelben kell fizetniük a gázért.
- Az ukrajnai háború negyedik hete. Az első, a második, és a harmadik hétről szóló közvetítéseinket itt találhatják.
503
poszt
Időrend
Német gazdasági miniszter: Szerződésszegés rubelben kérni a gáz árát
Robert Habeck egyeztet a többi európai vevővel, mielőtt hivatalos választ ad az orosz igényre.
Másodszor is leállítja moszkvai gyárát a Renault
Miután szerdán Zelenszkij ukrán elnök kifejezetten felszólította erre a francia autógyárat, amikor a francia parlamentben szólalt fel, videóról. A gyárat a háború kitörésekor egyszer már leállították, de a hét elején újraindították. Duster, Kaptur, Arkana és Nissan Terrano modelleket készítettek ebben a gyárban. Az ezúttal hosszútávra tervezett zárás komoly érvágás a cégnek, módosítaniuk kellett az idei üzleti tervüket is.
Arról még nem döntött a cég vezetése, hogy mit kezdjenek a Ladával. A Ladákat gyártó AvtoVAZ-ban 67 százalékos a Renault tulajdona, a cégnek 45 ezer alkalmazottja, több gyára van, és az orosz piac legnagyobb szereplője.
Kijevben járt a litván védelmi miniszter
Arvydas Anušauskas, Litvánia védelmi minisztere szerdán Kijevben járt, és az ukrán főváros több pontján is fotózkodott ukrán kollégájával, miközben az oroszok lőtték a települést. Ő az első védelmi miniszter, aki Kijevben járt a háború kitörése óta. Március 15-én a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökök látogatták meg az ostromlott várost.
Elkobozták a Novaja Gazeta összes számát
A moszkvai független lap főszerkesztője Nobel-békedíjat kapott tavaly, de a heti két alkalommal nyomtatásban megjelenő újság nagyon nehéz helyzetbe került a háború kitörése óta az oroszországi cenzúra miatt. A lap legfrissebb, szerdai számát a hatóságok bevonták, az előfizetőknek a posta egyetlen darabot sem szállíthatott ki. A lapot "szélsőséges" tartalomnak minősítették a cenzorok.
Lemondott minden állami tisztségéről és külföldre menekült Anatolij Csubajsz
Törökországi emigrációba vonult a feleségével Anatolij Csubajsz, az orosz gazdaságpolitika elmúlt 30 évének egyik meghatározó figurája. Csubajsz mostanáig Putyin orosz elnök klímaügyi különleges megbízottja volt, aki különböző világszervezetekben képviselte Oroszországot, de informális szerepe ezen a tisztségen is jóval túlmutatott.
Csubajsz a Szovjetunió végnapjain a piaci átalakítások egyik vezetője volt, Jelcin elnöksége alatt pedig pénzügyminiszterként szolgált. A hatalomváltáskor Putyin mellé állt, és évekig az orosz állami áramtermelő óriásvállatot vezette, majd a nanotechnológiai fejlesztéseket koordinálta. Korábban több nyugati pénzügyi nagyvállalat is alkalmazta tanácsadóként.
Csubajsz az ukrajnai háború elleni tiltakozásul mondott le oroszországi tisztségeiről.
Csütörtökön új szankciókat jelent be az USA
A brüsszeli NATO-csúcsra időzítve, közvetlenül a szintén csütörtökön kezdődő EU-csúcs előtt, újabb Oroszországot sújtó szankciókat jelent be az amerikai kormány. Erről Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója számolt be az Air Force One fedélzetén, amelyen Joe Bidennel együtt éppen Brüsszelbe tart.
Az új szankciók orosz politikusokat és nagyvállalkozókat sújtanak majd. Az eddigiek alapján a vagyonuk befagyasztása és beutazási tilalom lehet a büntetésük, amiért valamilyen módon támogatták Oroszország háborúját Ukrajnában. (BBC)
Megölt az orosz hadsereg egy orosz újságírónőt Kijevben
Okszana Baulina az Insider című emigráns orosz lap munkatársaként dolgozott Kijevben, amikor az oroszok tűz alá vették a területet, ahol éppen az előző támadás következményeiről készített riportot.
Baulina korábban egy korrupció ellen küzdő alapítvány munkatársa volt Oroszországban, de miután az orosz hatóság a munkahelyét "szélsőséges szervezetnek" minősítette, menekülnie kellett. A lettországi emigrációból dolgozó Insiderhez csatlakozott, és így jutott el tudósítóként Ukrajnába a mostani háborúban. Eddig Lvivből és Kijevből jelentek meg tudósításai. (Insider)
Finnország nem ad engedélyt a Roszatomnak, hogy Paks 2 párját megépítse
A finn gazdasági miniszter néhány órája tájékoztatta a döntésről a parlamentet. "Kizárt, hogy ez a cég atomerőművet építsen nálunk" - jelentette ki.
Vagy nem tudják átváltani a hrivnyájukat az ukrán menekültek, vagy csak rettenetes árfolyamon
Az EU-nak muszáj lenne gyorsan kezdenie valamit a helyzettel.
A kárpátaljai hatóságok szerint Munkács korábbi polgármestere puccsot kísérelt meg a városházán
Viktor Baloha a hírek szerint 19 fős „magánhadseregével” érkezett.
Mostantól a Roszkozmosz is csak rubelt fogad el
Az orosz űrkutatási vállalat is átáll a rubel alapú elszámolásra a külföldi partnereivel, jelentette ki az állami cég vezetője szerdán. Nem sokkal azután beszélt erről, hogy Putyin elnök közölte, hogy a Gazprom a gázért már csak rubelt fogad el. A bejelentések értelme, hogy a nyugati országok nagy tételben váltsanak rubelt, és ezzel stabilizálódjon az orosz valuta árfolyama. (Reuters)
Klicsko: Szinte teljesen visszaszereztük Irpinyt
A polgármester kijelentette, hogy a Kijev körbekerítését célzó orosz offenzíva elbukott, Vlagyimir Putyin pedig soha nem fog bevonulni Kijevbe.
Nem lesznek menekültkvóták
Jövő héten az Európai Unió országai megkezdik a „méltányos tehermegosztás” megvitatását az ukrán menekültek millióinak befogadásával kapcsolatban. Az ENSZ adatai szerint 4 millióan menekültek már el az orosz invázió elől.
Ylva Johansson belügyi biztos szerint az unió nem fogja meghatározni, hogy az egyes országoknak hány menekültet kell befogadniuk, elkerülve ezzel, hogy megismétlődjenek a 2015-16-os menekültáradat során elszenvedett kudarcok, amikor a 27 tagállam elkeseredetten vitatkozott azon, melyik hány menekültet fogadjon be a szíriai háború elől menekülők és a velük együtt érkező bevándorlók közül.
A „méltányos tehermegosztásról" a hétfői rendkívüli megbeszélésen a 27 tagállam egy-egy, bevándorlási és integrációs kérdésekben illetékes minisztere fog tárgyalni. (Guardian)
orosz-ukrán háború