Ausztráliát és Új-Zélandot nagyon aggasztja, hogy a Salamon-szigetek kormánya biztonsági társulási megállapodást szándékozik kötni Kínával, mert ebből arra következtetnek, hogy Kína katonailag terjeszkedni akar a Csendes-óceánon.

A megállapodás szándékára a múlt héten kiszivárgott dokumentumok utalnak. Eszerint Kína növelné katonai jelenlétét a szigetországban, ami egyebek között hadihajók rendszeres odaküldését jelenti.Scott Morrison ausztrál miniszterelnök közölte, hogy a hét végén beszélt az ügyben új-zélandi hivatali kollégájával, Jacinda Ardernnel. A kiszivárgott dokumentumokról szóló jelentések nem hatnak meglepetésként, csak emlékeztetnek bennünket arra a folyamatos nyomásra és a nemzetbiztonságunkat érő fenyegetésre, amely jelen van a térségben - jelentette ki Morrison hétfőn újságíróknak nyilatkozva.

Ardern pedig egy rádiónyilatkozatában azt mondta: az ilyen megállapodások a térség militarizálásával fenyegetnek, aligha látni ezek értelmét. Arra kérte a Salamon-szigetek kormányát, hogy amikor országa biztonsági kapcsolatrendszerét nézi, "ne tekingessen kifelé a csendes-óceáni családból".

A Salamon-szigetek kormánya csütörtökön annyit bejelentett, hogy előzetes biztonsági együttműködési megállapodást kötött Kínával, ennek részletei azonban, és hogy konkrétan mit terveznek, csak kiszivárgás útján jutottak a szomszédos országok tudomására. A megállapodástervezet szerint Kína rendőröket, katonákat és egyéb fegyveres erőket küldene a szigetországba "a közrend fenntartásának segítésére és egyéb célokból".

A szigeteken tavaly ugyanis zavargások voltak. Peking hajókat is küldene rendszeresen rövidebb ott-tartózkodásra és az ellátmány pótlására. A tervezet szerint minden olyan információt, amely a két ország biztonsági megállapodásával kapcsolatos, csak Kína előzetes engedélyével lehetne nyilvánosságra hozni. Nem lehet tudni, hogy a megállapodást mikor véglegesítik és mikor lép életbe.

A 700 ezer lakosú Salamon-szigetek 2019-ben megszakította kapcsolatait Tajvannal - amelyet Peking Kína szakadár tartományának tekint - és felvette a diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal. Az AP hírügynökség megemlítette, hogy ez a váltás részben kiváltó oka volt a tavaly novemberi zavargásoknak. Egy 2017-es kétoldalú megállapodás alapján a zavargások óta ausztrál rendőrök segítenek a rendfenntartásban a szigetország fővárosában, Honiarában. A megállapodás alapján ez a kontingens vész esetén gyorsan megerősíthető további rendőrökkel, katonákkal és civil tisztségviselőkkel.

Nemzetközi békefenntartó erő a 2017-es megállapodást megelőzően is jelent volt a Salamon-szigeteken az ottani kormány kérésére 14 éven át. A szigetország kormánya most azt mondja: csak diverzifikálja nemzetközi biztonsági együttműködését azzal, hogy Kínával is megállapodik.

Kína délkelet-ázsiai katonai terjeszkedési szándékával, a dél-kínai-tengeri feszültség megnövekedésével kapcsolatos az is, hogy hétfőn közös hadgyakorlatot kezdett az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek Lucon szigetén, amely a Fülöp-szigetek legnagyobbika. Az amerikai-Fülöp-szigeteki közös hadgyakorlatoknak régre visszanyúló hagyományuk van. A mostaninak az ad jelentőséget, hogy Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök évekkel ezelőtt azzal fenyegetőzött: felbontja országa katonai szerződését az Egyesült Államokkal, és helyette Kínával köt megállapodást. A hadgyakorlaton 9000 ember vesz részt a következő 12 napban. (MTI)