A Politico összefoglalta, hogyan formáltak a jobboldali populista mozgalmak a zöldmozgalmakból globalista ellenségképet.
Idén Egyiptom a házigazdája az ENSZ huszonhetedik alkalommal megrendezett klímaügyi konferenciájának, a COP27-nek, ahol több mint kétszáz ország képviselteti magát, hogy megvitassák a bolygót érintő környezetvédelmi kihívásokat. Itt közölte a Meteorológiai Világszervezet, hogy az elmúlt nyolc év lehetett a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta.
Az eseményt több oldalról is kritizálják.
A klímaaktivisták részéről hatalmas az elégedetlenség. Greta Thunberg például úgy gondolja, az ENSZ klímakonferenciáját arra használják a hatalmon lévő emberek, hogy terjesszék a hazugságaikat, csaljanak és zöldre mossanak - azaz környezetbarátként reklámozzanak a környezetre ártalmas termékeket és politikákat -, több zöldmozgalmi szervezet pedig arról panaszkodik, hogy nem engedik őket érdemben részt venni az eseményen.
Az esemény közeledtével az aktivisták megmozdulásairól, figyelemfelkeltő akcióiról is egyre többet lehetett hallani. Október 14-én paradicsomlevessel öntötték le a londoni Nemzeti Galériában Vincent van Gogh Napraforgóit, olasz aktivisták pedig Boticelli egy festményhez ragasztották magukat. Az újgenerációs klímavédelemről Bede Márton írt hosszabban.
A populistább jobboldali politikai mozgalmak részéről az utóbbi időben egyre nagyobb a szkepticizmus a zöldmozgalmakkal szemben. A különböző irányzatokhoz tartozó jobboldaliak - sok esetben a baloldaliakkal együtt - a klímaváltozás ügyét a kultúrharc részévé tették. Sokakat aggaszt, hogy ez olyan országokban történt, melyek globális szinten is jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki.
„A reakciós populizmus jelenleg a legnagyobb akadálya a klímaváltozás elleni küzdelemnek” - írja Izabella Teixeira, egykori brazil környezetvédelmi miniszter két szerzőtársával. „A tendencia megfordítható, csak nehezen. Miután Donald Trump az elnöksége alatt felmondta Amerika éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, a Biden-kormányzatnak jelentős ellenszélben, de sikerült elfogadni egy mérföldkőnek számító új klímatörvényt” - írják a szerzők, akik szerint Trump mellett a nemrégiben leváltott brazil elnök, Jair Bolsonaro kormányzása is hasonlóan destruktívan hatott a klímavédelem körül kialakuló diskurzusra.
Sokan tehát szorongva figyelték a brazil választásokat, és szorongva követik az amerikai félidős választásokat, ahol egy republikánus előretörés felvetné a párizsi egyezményből való újbóli amerikai kihátrálás lehetőségét, de a legjobb esetben is valószínűleg a klímavédelmi törekvések letörése jöhet.
A Politico táblázatba gyűjtötte össze, mi is az, amit a jobboldali EU-s pártok problematizálnak a klímavédelemmel kapcsolatban. A politikusok felszólalásaiból 2014 és 2019 között azt lehetett látni, hogy azt az alapvetést, hogy a klímaváltozás jelenleg történik, és hogy azt az emberi tevékenység okozza, nem sokan vitatják. Azzal kapcsolatban azonban, hogy a világ hogyan reagál rá, sokkal több kérdés merül fel a jobboldal részéről. A tudományos kutatások megbízhatóságát például sokan megkérdőjelezik.
A populisták általában nem is a kérdés fontosságát kérdőjelezik meg, inkább az arra adott válasz módjával van bajuk, mondván, az felülről érkezik, ütközik a nemzeti érdekekkel, és valójában a klímavédelem is csak a globalisták egyik eszköze az új világrend kialakításához.
„A Svéd Demokraták nem klímatagadók, jelentsen ez bármit is" - mondta Jimmie Akesson, a szélsőjobbos kormánypárt vezetője pár nappal a választások előtt. Szerinte azonban az akkori svéd klímavédelmi tervek csakis szimbolikus szerepet szolgáltak, amik „ahhoz vezetnek, hogy szegényebbek leszünk, és rosszabb lesz az életünk”.
„Globalista mozgalomnak tartjuk, amely minden határt fel akar számolni, fel akarja számolni a szabadságunkat, és véget akar venni az identitásszabadságnak is” - mondta a spanyol szélsőjobbos Vox párt egy politikusa. A kijelentésből látni, hogyan is mosódik össze az alapvetően oldalaktól független zöld kérdés a populista jobboldal által kialakított, a baloldali globalista, kultúrmarxista, világuralomra törő elit ellenségképével. A fideszes médiában is azt lehetett hallani 2019-ben, hogy az egész klímaügy csak a bevándorlás elfedésére szolgál, Soros György satöbbi.
A különböző klímaegyezmények, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó törekvések olyan változásokat hoznak magukkal a gazdaságban, amelyeknek egyértelműen megvannak a vesztesei. A különböző energetikai iparágak leépülésével rengeteg munkahely szűnhet meg, vállalkozások mehetnek csődbe. A szélsőjobboldali szervezetek pedig politikailag jövedelmezőnek tekinthetik a klímavédelmi intézkedések elleni kampányolást, számíthatnak az intézkedések kárvallottjainak támogatására. Most már a világjárványok miatti lezárásokat és a háború okozta energiaválságot is gyakran a zöld átállásra kenik.
Marie Arena belga szocialista EP-képviselő szerint a jobboldali „klímabarátok” a valóságban semmit sem tesznek a környezetvédelemért, politikájuk valójában a gazdasági érdekeket részesítik előnyben. Giorga Meloni olasz miniszterelnök, a szélsőjobboldali Fratelli d'Italia (Olasz Testvérek) párt vezetője elmondta, szeretné visszaszerezni a környezetvédelmet a jobboldal számára, de szerinte a nemzeti gazdaság védelme a legfőbb prioritás. A párt programja ugyan tartalmaz környezetvédelmet célzó pontokat is, de elsősorban az ipar védelmét hangsúlyozza.
„Nincs meggyőződésesebb ökológus a konzervatívnál, de minket az különböztet meg bizonyos ideológiai környezetvédőktől, hogy a természetet az emberrel együtt szeretnénk megvédeni” - mondta az olasz miniszterelnök beiktatási beszédében.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.