Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter a keddi tanácsülésre tartva azt mondta, hogy először egy reggeli mellett megvitatják a Bizottság javaslatát a Magyarországnak járó fejlesztési pénzek befagyasztásáról, majd a következő ügyekben kellene dönteniük:

"Ma el kellene fogadnunk Magyarország helyreállítási tervét, meg kellene vitatnunk az Ukrajnának folyósítandó 18 milliárd eurós támogatást, és jóváhagyni a multinacionális vállalatokat érintő globális minimumadóról szóló rendeletet. Szeretnék rámutatni arra, hogy én ezeket az ügyeket egyetlen csomagban látom összefogva."

Ennél diplomatikusabban nehéz lett volna elmondani, hogy a magyarok tervét akkor hagyják jóvá, ha Varga Mihály kibírja, hogy ne vétózza meg az ukránoknak ígért hitelt és a globális minimumadót.

Eddig a magyar kormány határozottan ragaszkodott mindkét ügyben a vétóhoz. Ha viszont szilveszterig a Tanács nem fogadja el a magyar helyreállítási tervet, akkor elesik 4 milliárd euró (1650 milliárd forint) EU-s támogatástól (azaz az RRF csomag vissza nem térítendő részének 70 százalékától).

A cseh pénzügyminiszter nyilván azért tekinti a három szavazást egyetlen csomagnak, mert úgy látja, hogy ha a magyar kormány nem vétózik, akkor a Tanács megnyitja a lehetőséget a helyreállítási pénz lehívásához.

Stanjura rövid nyilatkozata arra is utalt, hogy a kohéziós pénzek befagyasztásáról (ez 3000 milliárd forintot érint) nem biztos hogy szerdán döntenek.

Már hétfőn lehetett arról hallani európai diplomatáktól, hogy a tagállamok felszólítják esetleg a Bizottságot, hogy fontolja meg, az eddigi vállalások teljesítésével nem érdemel-e a magyar kormány valamennyi engedményt, és 3000 milliárdnál kevesebb pénz befagyasztását. Ezt a gesztust ugyanakkor többen eleve úgy értelmezték, hogy ez is az ukrán hitel és a minimumadó ügyében folyó huzakodásról szól, és a magyar kormány szavazatát akarják megszerezni a potenciális pénzbüntetés mérséklésével, illetve a döntés elhalasztásával.

Itt ugyanis az időhúzás, szemben a helyreállítási terv esetével, a magyaroknak jó. Ha a Tanács december 19-ig nem dönt a befagyasztásról, akkor az ügy elévül, és nem lesz pénzbefagyasztás.

Ha viszont a helyreállítási tervről sem szavaznak, akkor nem befagy, hanem örökre elveszik rengeteg pénz, amit többek között arra költött volna a magyar kormány, hogy minden felsősnek és gimnazistának adjon egy laptopot.

Az egymással párhuzamoson futó magyar ügyekről itt írtunk és itt beszéltünk utoljára részletesen.