A volt kormányfő és mostani cseh elnökjelölt vasárnap este mondta mindezt a cseh közszolgálati televízió vasárnap esti vitaműsorában.
„Nem, biztosan nem. Én békét akarok, nem háborút. Semmi esetre sem küldeném gyermekeinket és asszonyaink gyermekeit háborúba” – mondta, hozzátéve, hogy „tisztán elméleti kérdésről van szó, a legfontosabb dolog megakadályozni a háborút”. Később aztán Twitteren módosította álláspontját, és azt írta, ő is betartaná a Csehország által is aláírt NATO-szerződést.
„Nem akartam válaszolni a Lengyelország vagy a balti államok megtámadását feszegető hipotetikus kérdésre. Meggyőződésem, hogy erre nem kerül sor, nem tudom elképzelni. A világ vezető politikusainak feladata megakadályozni a háborút. Ha valóban sor kerülne a támadásra, természetesen betartanám az 5. cikkelyt. Ez nem vitás.” A másik elnökjelölt, Petr Pavel nyugalmazott tábornok, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának az elnöke is volt, már a műsor alatt is emlékeztette Babist a NATO alapokmányára. „Ha valamilyen szervezetnek tagjai vagyunk, akkor abból a kollektív biztonság keretében nemcsak előnyeink származnak, hanem valamit adnunk is kell. És ez a mi kötelezettségvállalásunk, hogy közösen segítséget nyújtunk, ha valakit megtámadnak” – mondta Pavel.
Csehország 1999-ben lépett be a NATO-ba Magyarországgal és Lengyelországgal együtt. A balti államok öt évvel később lettek NATO-tagok.
Csehországban pénteken és szombaton tartják az elnökválasztás második, döntő fordulóját, hogy kiderüljön, Andrej Babis vagy Petr Pavel lesz az elnök. (MTI)