Egy-két héten belül sor kerülhet a magyar és svéd parlamenti delegációk közötti találkozóra a NATO-csatlakozás ratifikációjával és a magyarországi demokrácia helyzetéről szóló alaptalan hazugságokkal kapcsolatos képviselői aggályok tisztázása érdekében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Stockholmban.

A tárcavezető a svéd hivatali partnerével, Tobias Billströmmel folytatott tárgyalása után arról számolt be, hogy a fő téma Svédország NATO-csatlakozása és annak magyarországi ratifikációja volt. "Azt tudtam elmondani a kollégámnak, hogy Magyarország kormánya nem véletlenül terjesztette az Országgyűlés elé a ratifikációról szóló előterjesztést, azért tettük ezt, mert támogatjuk. A kormány támogatása tehát elvi alapokon áll és egyértelmű, ennél viszont jóval kevésbé egyértelmű a parlament kétharmados többségét biztosító Fidesz és KDNP képviselőcsoportjainak álláspontja" - tette hozzá.

Ahogy arról írtunk a múlt héten, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a párt balatonfüredi frakcióülése után azt nyilatkozta, komoly vita alakult ki, miután Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, támogassák a svéd-finn NATO-csatlakozást. Ez egészen rendkívüli helyzet, annak fényében, mennyire kritikusan szoktak a Fidesz képviselői hozzáállni az Orbán Viktor által megszabott irányokhoz. Kocsit szerint "többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek”.

Szijjártó is jogosnak nevezte párttársai felvetését, hogy miként "vár el egy ország szívességet tőlünk, ha annak politikusai az elmúlt időszakban folyamatosan és következetesen hazugságokat terjesztettek Magyarországról".

"Hogyan várnak el gyors, korrekt, fair döntéshozatalt, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan arról hallottunk, hogy Magyarországon nincsen demokrácia, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem biztosítjuk, hogy nincs médiaszabadság, hogy az igazságszolgáltatásnak nem biztosított a függetlensége?"Azt is hozzátette, hogy a magyar kormánypártok aggályainak egy része védelempolitikai, szakmai kérdésekhez kapcsolódik, amelyek racionális vita útján megoldhatóak, "ugyanakkor a politikai jellegű aggodalmakat politikai alapon kell kezelni". Mint mondta, a magyar képviselők számára bántó, hogy a demokrácia állapotáról szóló vádakkal a megválasztásuk legitimitását is megkérdőjelezik, ezért diskurzusra van szükség az ügy tisztázására.

A külügyminiszter arra is kitért, hogy a nemzeti közösségek ügyére Stockholm is legalább akkora hangsúlyt helyez, mind Budapest, így kiemelte a találkozón, hogy elfogadhatatlan az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szisztematikus megsértése és leépítése. "Azt várjuk el Ukrajnától, hogy ezeket a nemzetiségi jogokat, amelyek már egyszer megvoltak a magyar nemzeti közösségnek nyolc-kilenc évvel ezelőtt, egytől-egyig adják vissza. Semmi extrát nem kérünk, ezt viszont egészen biztosan igen" - fogalmazott. (MTI)