Elhunyt Lator László Kossuth-díjas költő

Hétfőn, életének 96. évében elhunyt Lator László Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista.

Halálhírét Tóth Krisztina az alábbi sorokkal osztotta meg:

Lator László Tiszasásváron született 1927. november 19-én. Egészen fiatalon kezdett el verseket írni, első művei a Prágai Magyar Hírlap gyerekmellékletében, majd különböző diákújságokban, később a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg.

1943-ban behívták leventének, ahonnan előbb amerikai, majd szovjet hadifogságba került, a breszt-litovszki fogolytáborba. 1945-ben térhetett vissza szülőhelyére, ahonnan Magyarországra, egyenesen Makóra szökött szülei után, itt folytatta tanulmányait is. 1947-től a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán tanult.

1948-ban állt össze háborús, hadifogságban töltött idejéből származó élményeinek összegzéseként Őserdő című verseskötete, amelyet azonban a cenzúrahivatal elutasított és bezúzatott, mondván, versei túl pesszimisták.Első verseskötetét végül csak 1969-ben adták ki, Sárangyal címmel. Ezt megelőzően főként műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben; többek közt Alekszandr Blok, Mihail Lermontov, Paul Celan verseit fordította.

1950-1955 között a körmendi Kölcsey Gimnázium tanára, 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője volt. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A Holmi című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja a lap 1989-es indulásától kezdve, hosszú időn át szerkesztette az Unikornis Kiadó A magyar költészet kincsestára című sorozatát.

A hetvenes évektől a kilencvenes évekig hétfő esténként legendás műfordító szemináriumot vezetett az ELTE bölcsészkarán, tanítványai közé tartozott többek közt Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Vörös István, Lackfi János, Kemény István Babarczy Eszter is.

Kossuth-díját 1995-ben kedves íróbarátjától, Göncz Árpádtól vette át.

Nagy hatású esszéista és fantasztikus előadó volt, a nyolcvanas évektől rendszeres vendége, gyakran szerkesztője is irodalmi témájú rádió- és tévéműsoroknak, a legismertebb ezek közül talán a Lyukasóra, amely több mint 20 évig volt műsoron.