Küzdelmes ülésre készül az Európai Tanács. A 27 uniós állam- és kormányfő csütörtökön és pénteken többek között Moldova és Ukrajna uniós csatlakozásáról és az EU költségvetésének kiegészítéséről is tárgyal Brüsszelben.

Az EU-csúcs előtti pesszimista hangulatot alapjaiban határozza meg, hogy Orbán Viktor mindkét témakörben vétót lengetett be.

Sorompó Ukrajnának

A kettő közül várhatóan a bővítés kérdéséről lesz nehezebb megegyezni. Az Európai Bizottság még novemberben javasolta a Tanácsnak, hogy engedélyezze a formális csatlakozási tárgyalások megindítását Moldovával és Ukrajnával.

Ez volt az első alkalom az Unió történetében, hogy a Bizottság annak ellenére tett ilyen javaslatot, hogy a csatlakozni kívánó országok nem feleltek meg minden előzetes elvárásnak. Ukrajna a 7 elvárt reformból csak 4-et teljesített, míg Moldova 2 elvárással maradt adós.

Bár a hiányzó reformok teljesítése jövő márciusig biztosan elhúzódhat, a Bizottság közölte: a technikai munka azonnal elkezdődhet, amint a Tanács megszavazza a javaslatot.

Ehhez azonban egyhangú szavazásra, vagyis mind a 27 vezető voksára szükség van. Addig viszont rendkívül hosszú út vezethet, pláne annak fényében, hogy Orbán Viktor több alkalommal is kijelentette, az ukrán csatlakozás napirendre vételébe sem egyezik bele. A Kossuth rádióban december 1-jén arról beszélt, hogy Ukrajna csatlakozásának tárgyalása nem esik egybe a magyar nemzeti érdekekkel.

Ez különösen annak fényében volt éles váltás, hogy másfél éve még Ukrajna minél hamarabbi csatlakozását szorgalmazta. Pálfordulásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Orbán a kijelentésével frontot nyitott az EU-csúcs előtt. Ez nem volt szükségszerű lépés, hiszen azt is megtehette volna, hogy kivár, és csak akkor vétózza meg Ukrajna felvételét, ha az már valós döntés tárgya lesz.

Ezt persze jó eséllyel csak aggastyán korában tehetné meg, hiszen a csatlakozási tárgyalások általában évtizedekig tartanak, sőt Törökország példája azt mutatja, hogy van, amikor be sem fejeződnek. A törökök 1999-ben kaptak tagjelölti státuszt, 2005-ben a csatlakozási tárgyalásaik is megkezdődtek, ma mégis messzebb vannak a tagságtól, mint 15 évvel ezelőtt.

Orbán ezzel szemben úgy döntött, már a tárgyalások megindítását sem támogatja. A különutas álláspontra az uniós vezetők is hamar reagáltak. A Tanács elnöke, Charles Michel Budapestre utazott, és két órát tárgyalt Orbánnal, Emmanuel Macron francia elnök pedig Párizsban látta vendégül a magyar miniszterelnököt.

A hírre természetesen Ukrajna is reagált. Az ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, a teljes Unió kudarca lenne, ha Magyarország megvétózná a csatlakozási tárgyalások megindításáról szóló döntést. Eközben kárpátaljai magyarok nyílt levélben szólították fel Orbánt, hogy szavazza meg a javaslatot. Ezt a miniszterelnök elutasította, azzal az indoklással, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem időszerű.

A szavazás fontosságát jelzi, hogy Volodimir Zelenszkij elnök is megtalálta a módját Buenos Airesben, hogy személyesen váltson néhány szót a magyar miniszterelnökkel.

A Tanács egyébként Ukrajna és Moldova mellett Bosznia-Hercegovina és Grúzia lehetséges csatlakozásáról is tárgyalna. A bosnyákokkal csatlakozási tárgyalások indulhatnak, ha teljesítik az Unió által elvárt kritériumokat, a grúzok pedig tagjelölti státuszt kaphatnak.

100 milliárd euró a közösbe

Részben Ukrajnát is érinti az EU-csúcs másik fontos témája: az uniós költségvetés kiegészítése. A Bizottság a szokásos módon, félidőben vizsgálta felül a hétéves, 2021–2027 közötti költségvetést, és jelentős, közel 100 milliárd eurós kiegészítésre tett javaslatot.

Ursula von der Leyenék azt kérték a Tanácstól, hogy ebből az összegből

• 50 milliárdot Ukrajna segítésére,
• 15 milliárdot migrációra,
• 10 milliárdot az uniós innovációt segítő Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) elnevezésű program finanszírozására,
• 18,9 milliárdot hitelek törlesztésére,
• 3 milliárdot előre nem látható krízismenedzsmentre,
• 1,9 milliárdot a Bizottság adminisztratív költségeire szavazzon meg.

A tagállamok erős kétségekkel fogadták a javaslatot, mivel a csomagba 66 milliárdnyi friss forrást is kért a Bizottság, ennek a nagy részét a tagállamoknak kellene állniuk.

Rögtön a novemberi bejelentés után el is kezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne megvágni a csomagot. Egyedül az Ukrajnának szánt 50 milliárddal kapcsolatban volt majdnem teljes az összhang. Előzetesen ugyanis úgy tűnt, ezt Magyarországon kívül mindegyik tagállam támogatja.

Orbánék viszont a csomag kettéválasztását javasolták, hogy a Tanács külön szavazhasson az Ukrajnának szánt támogatásokról és az Unió költségvetésének kiegészítéséről.

Miután reális esély mutatkozott rá, hogy az oroszbarát politikát folytató régi-új szlovák miniszterelnök, Robert Fico is Orbán mellé állhat a tanácsi szavazásban, a Bizottság már azon is elkezdett gondolkozni, hogy egyhangú tanácsi hozzájárulás nélkül próbálja meg átnyomni az Ukrajnának szánt támogatásokat, például egy kétoldalú megállapodás keretében.

Ebből az 50 milliárdból 33 milliárdot kedvezményes hitelként, 17 milliárdot vissza nem térítendő hozzájárulásként fizetne Ukrajnának az EU. A befolyó összegből többek között a nyugdíjakat, az állami szektor fizetéseit és a közszolgáltatásokat finanszírozná az ukrán állam, amely pénzügyi támogatás nélkül már jövőre nagyon nehéz helyzetbe kerülne.

Michelék december 12-ei kiszivárgott tervezete már egy jelentősen átstrukturált költségvetési hozzájárulásról szólt. A teljes összeget 100 helyett 64,6 milliárdban határozták meg, miközben a friss hozzájárulás mértékét is csökkentették, 66 milliárdról 22,5 milliárdra.

A pontos számokról egyelőre nincs hír, azonban a feszes költségvetést preferáló országok elégedetlensége miatt jó esély van rá, hogy végül ennél is kisebb összeget szavaznak meg a politikusok.

Bár Orbán ellenállása miatt úgy tűnik, az Ukrajnának szánt csomagról tudnak a legnehezebben megegyezni a politikusok, a költségvetés is komoly vita tárgyát képezheti. A STEP-csomag kiegészítését például 10-ről 2,5 milliárd euróra akarják megvágni, de a Bizottság adminisztratív költségeire is kevesebbet akarnak költeni a tagállamok.

A Tanács jó eséllyel hosszú csütörtök éjszakára készülhet, ugyanis az uniós költségvetés felülvizsgálatának elfogadásához mindenképpen szükség lesz az egyhangú döntésre. Brüsszeli források szerint előfordulhat, hogy a politikusok az előzetesen kitűzött hivatalos zárásig, vagyis péntek délutánig sem tudnak megegyezni, és a hétvégébe is belenyúlik az EU-csúcs.

Orbánék mindenesetre elégedetten vághatnak neki a maratoni hosszúságúnak ígérkező tárgyalásoknak. Szerda délután ugyanis eldőlt, hogy a Bizottság felold 10,2 milliárd eurónyi zárolt forrást, miután a magyar kormány teljesítette az igazságügyi reformmal kapcsolatos uniós elvárásokat.