Orbán: Nagyon kevés ember van a világon, aki többet tud Oroszországról, mint a magyarok és különösen a miniszterelnökük

POLITIKA
július 08., 12:58

A Kijev után Moszkvába, majd Pekingbe és következő állomásként Washingtonba utazó Orbán Viktorral készített interjút a Bild, ami az EU új soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökének furcsa diplomáciai körútjáról érdeklődött.

Orbán többek között a háború feltételezett eszkalációjával indokolja a küldetését: „A következő hónapokban a fronton rosszabbodni fognak a dolgok. Több fegyver van, és az oroszok elszántabbak. Az összecsapás intenzitása, a halálos áldozatok száma, az áldozatok száma ezért brutálisabb lesz, mint az elmúlt hét hónapban, bár az azt megelőző időszak is nagyon brutális volt.”

Azt mondta, a kijevi és moszkvai megbeszélések ezt világossá tették számára: „Lehetőségem volt beszélni mind az ukrán, mind az orosz elnökkel. És higgyék el, a következő két-három hónap sokkal brutálisabb lesz, mint gondolnánk.” Ezért szerinte „most van itt az ideje", hogy „a háborús politikáról a béke politikájára” térjünk át.

És Putyinnal a Kremlben három nappal korábban, 2024. július 5-én
photo_camera Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a Kremlben 2024, július 5-én. Fotó: Valerij Sarifulin/AFP

Hogy mi hajtja őt, arról azt mondta, az erkölcs és az érdekek: „A fő érv az emberi életek elvesztésének elkerülése. Ez a legfontosabb erkölcsi motiváció. De ott van Európa önérdeke is, mert ami itt történik, az nagyon rossz nekünk.” Azt mondja, ezért tartózkodik a kritikától, és semleges közvetítőként jelenik meg. „Nem vitatkozom arról, hogy kinek van igaza és kinek nincs. Mert az én célom a béke és a tűzszünet” – mondta.

A Bild azt írja, hogy amíg Orbán Oroszország bírálatával visszafogottan él, az európaiakkal szemben súlyos vádakat fogalmaz meg. „Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de Európának is háborús politikája van” – mondja Orbán, aki azt kéri, Európa szakadjon el az USA-tól, és „folytasson önálló politikát”, mert „a két háborús fél fő áldozata az európai gazdaság és az európai lakosság”.

Orbán szerint „a fronton nincs megoldás erre a konfliktusra”, azt üzeni Moszkvának és Kijevnek: „Emberek, mi, a világ békét akarunk, hagyjátok abba egymás gyilkolását! Kezdjünk el tárgyalni! Vagy legalább értsük meg, hogy nincs megoldás a fronton!”

Arról, hogy Putyin hisz-e még a győzelemben, Orbán azt mondta: „Többről van szó. Világos elképzelése van arról, hogy mi fog történni, és hogyan fog Oroszország győzni. Ugyanez vonatkozik Zelenszkijre is.”

Orbán szerint „Putyin nem veszíthet, ha a katonákat, a felszerelést és a technológiát nézzük. Oroszország legyőzése olyan gondolat, amit nehéz elképzelni. Teljesen kiszámíthatatlan annak a valószínűsége, hogy Oroszországot valóban le lehetne győzni.” Orbán többször is összehasonlította Putyint és Zelenszkijt, azt mondta, mindkét elnököt megkérdezte az áldozatokról, de csak a másik fél áldozatainak számát voltak hajlandók említeni, „a saját veszteségeikről nem mondtak semmit”.

A lap szerint úgy tűnik, Orbán azt hiszi, Putyin is véget akar vetni az öldöklésnek: „Még ha a két vezető logikailag ellenzi is a gyors tűzszünetet, alapvetően mindenki tudja, hogy jobb lenne, ha holnap reggel nem halnának meg oroszok vagy ukránok.”

Amikor a Bild szerkesztője, Paul Ronzheimer az ukrán fronton kialakult helyzetről beszélt, azt mondta, a fronton tett látogatásai során sok katonával beszélt, akik a brutalitás ellenére sem akarnak tárgyalni Oroszországgal: „Mert azt mondják, nem akarják, hogy az oroszok közelebb jöjjenek a házukhoz, a feleségükhöz, az anyjukhoz. Ezért védik Ukrajnát.”

Erre Orbán ingerülten reagált:

„Tehát, ha jól értem, németként az imént próbálta elmagyarázni nekem, hogy mit jelent az oroszok közelében élni? Ne felejtse el, hogy Budapesten vagyunk. Senki sem oktathatja ki a magyarokat Oroszországról.”

Orbán azt állítja, különösen jól érti Oroszországot, akárcsak Angela Merkel, az előző német kancellár. „Nagyon kevés ember van a világon, aki többet tud Oroszországról, mint a magyarok és különösen a miniszterelnökük. Én ismerem az oroszokat. Ők mások, mint mi. Más a történelmük, más a kultúrájuk, más az ösztönük és a hozzáállásuk. Másképp értelmezik a szabadságot és másképp a nemzeti szuverenitást” – mondta Orbán.

Orbán Viktor érkezik a talákozójára Vlagyimir Putyinnal a Kremlben 2024. július 5-én.
photo_camera Orbán Viktor érkezik a talákozójára Vlagyimir Putyinnal a Kremlben 2024. július 5-én. Fotó: Valerij Sarifulin/AFP

Szerinte Merkel megértette ezt, és ha még mindig ő lenne a kancellár, Putyin nem kezdte volna el a háborúját. „Az oroszországi liberális demokráciát és sok nyugati ember ostoba hozzáállását egyáltalán nem értette meg” – mondta Merkelről.

Mivel Merkel nem tér vissza a politikába, Orbán Donald Trumpba veti a reményeit, reméli, Trump visszatér a Fehér Házba. „Ő egy üzletember, egy self-made man, mindenhez másképp áll hozzá. És szerintem ez jót tesz a világpolitikának” – mondta Orbán. Szerinte Trump a „béke embere”, aki amerikai elnökként egyetlen háborút sem indított el, és „sokat tett a béke megteremtéséért a világ nagyon bonyolult régióinak régi konfliktusaiban”. „Ezért bízom benne nagyon” – mondta Orbán.

A lap szerint ami Orbánt a legkevésbé zavarja, az az álláspontjait érő kritikák vihara: sokszor kellett elviselnie a kritikát, és utólag visszatekintve mindig igaza volt – így látja a politikai életét a magyar miniszterelnök. Azt mondta: „Emlékszem, 1988-89-ben azt mondtam, hogy az oroszoknak el kell hagyniuk Közép-Európát és Magyarországot, és hogy a lehető legkeményebben kell dolgoznunk a berlini fal lebontásán. Erős kritikát kaptam a németországi baloldali politikusoktól.”

Később, amikor az európai migrációs politikára figyelmeztetett, ismét heves bírálatokat kapott, de nem számít, ki és milyen keményen kritizálja, ő folytatja.