Egymásnak feszült a Legfőbb és az Európai Ügyészség a nyírmártonfalvai lombkoronasétány miatt

belföld
augusztus 09., 08:45

A Legfőbb Ügyészség szerint mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek (EPPO), ezért az nem is járhat el magyar állampolgárok által elkövetett bűncselekmény miatt. Márpedig az Európai Ügyészség éppen az elhíresült nyírmártonfalvai, erdő nélküli lombkoronasétány ügyében indított nyomozást a múlt héten, és nem tervez leállni vele.

„Az Európai Ügyészségnek akkor kell döntenie hatáskörének gyakorlásáról, ha csalást követnek el az EU-n kívüli országoknak, vagy a nem részt vevő tagállamoknak - köztük Magyarországnak - juttatott uniós forrásokkal kapcsolatban” – válaszolt a Népszava kérdésére Tine Hollevoet, az EPPO szóvivője.

photo_camera Fotó: Németh Dániel/444

Az EPPO a lapnak küldött válaszában közölte, hogy az Orbán-kormány hiába tartja távol magától az EPPO-t, ez nem lehet akadálya, hogy eljárjanak hasonló, uniós pénzeket érintő ügyekben. „Ez az eset áll fenn, ha a bűncselekményt az Európai Ügyészség körzetén kívül követi el egy részt vevő tagállam állampolgára, vagy ha a kár Belgiumban keletkezik (például kiadási csalás, vagy az EU-s források innen történő folyósítása miatt.) Sőt, akkor is ez a helyzet, ha hamis dokumentumokat kap egy belga uniós szerv a források megszerzése érdekében” – írták.

Korábban a Hajdú-Bihar megyei ügyészség azt állította, hogy bár nyomozás folyik a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyében, de nem az Európai Ügyészség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes szerve nyomoz különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója szerint az EPPO úgy közelít az esethez, hogy mivel az unió központja Brüsszelben van, a közösségi büdzsét károsító vagy az erre tett kísérletek elkövetésének a helye is Belgium. Tehát az elkövetés helyszíne nemcsak Magyarország, hanem Belgium is lehet, így ott is vádat lehet emelni, ha kiderül, hogy adott magyar cég nem megfelelően használta fel az uniós forrásokat.

Márpedig az egész ügy azzal robbant ki, hogy az Átlátszó megírta, hogy Filemon Mihály, a község volt polgármestere 60 millió forintos uniós támogatásból épített egy lombkoronasétányt, aminek az építése közben tarra vágták a körülötte található erdőt. Filemon 2019-ben még a Fidesz-KDNP jelöltjeként nyert, a nyár elején már függetlenként kapott ki.

Filemon a lombkoronasétány-ügy nyilvánosságra kerülése után megfenyegetett egy közmunkás nőt egy facebookos szmájli miatt, majd sajtóhelyreigazítást és bocsánatkérést követelt az Átlátszótól, de végül el sem ment a tárgyalásra, ahol elbukta a sajtópert. Az ügyben később az OLAF is vizsgálatot indított.

Kiemelt videóink