Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra fontosabb-érdekesebb híreivel. Például ezzel a néggyel:
Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet.
Miközben Csehországban már apadni kezdtek a folyók, itthon még a felfelé ívelő szakaszban vagyunk, szerdán is tovább nőtt az áradás fenyegette folyók vízszintje. A történéseket folyamatosan frissülő cikkben követtük, és jártunk Pilismaróton, ahol az egyik legkritikusabb lehet a helyzet, és ahol az már biztos, hogy néhány ház menthetetlen.Emellett megmutattuk felülről, hogyan néz ki a Dunakanyar, és írtunk arról, hogy kedd este végre megjelent Orbán rendelete az árvízről, valamint hogy az árvíz összehozta Orbánt, Pintért és Karácsonyt.
Csütörtökön is indult egész napos közvetítésünk az árvízhelyzetről, ez itt követhető.
Ha lehet, szerdára még bizarrabb fordulatokat vett a Hezbollah tagjai ellen elkövetett tömeges csipogórobbantásos támadás, miután kiderült, hogy magyarországi cég gyártotta a Libanonban felrobbant csipogókat. Mint megírtuk, a rejtélyes cégvezető (aki az amerikai NBC-nek szólalt meg először) egy atomtudós környezetgazdálkodó politológus. A Telex értesülése szerint valójában egy bolgár cég adhatta el a csipogókat a Hezbollah-nak, a magyar cég csak elfedhette ezt a szálat. A kormány mindenesetre annyival reagált a felmerült hírekre, hogy „Magyarországon vállalkozási szabadság van.”
Szakértők szerint amúgy már a gyártás során beletehették a robbanószert a csipogókba, és közben kiderült az is, hogy vizsgálja az EU, hogy szankciókat sértett-e Magyarország azzal, hogy egy magyar cég a Hezbollahnak szállított eszközöket.
Szerdára azzal kapcsolatban sem maradt sok kétség, hogy a támadás mögött Izrael áll, elemzésünkben írtunk arról, hogy úgy és ott sikerült eltalálniuk az Irán által támogatott Hezbollahot, ahogy és ahol a legjobban fáj. Ráadásul a támadás nem is egyszeri esemény volt: délután újabb robbanások történtek Libanon-szerte, ezúttal rádiós adóvevők robbanhattak fel.
A magyar kormánynak Pekinggel kötött megállapodása a Budapest-Belgrád vasútvonalra még mindig teljesen titkos, de a szerb-kínai megállapodás nyilvánosságra került, és abból azért sejthetővé vált pár dolog arról, mennyire egyenrangú félként mentünk bele ebbe a jelentős kínai hitelfelvétellel járó, Kínának nagyon kedvező óriásberuházásba.
Szerdán a Lakmusz írt arról, hogy több mint 380 ezer telefonszámot adott át a Rogán vezette Kabinetiroda Balásyéknak egy tavalyi telefonos kampányhoz, és a megbízást teljesítő Balásy-cég negyedmillió embert el is ért a nemzeti konzultációt népszerűsítő üzenettel. Arra azonban nem kaptak választ, hogy a Kabinetiroda milyen módon jutott hozzá a több százezer telefonszámhoz.
Tegnap kezdődött a főváros által társszervezett Budapest Fórum, ahol David Pressman amerikai nagykövet arról beszélt, hogy el kell jönnie a pillanatnak, amikor határozott válaszokat adnak a szövetségesek Magyarországgal szemben. Közben Lánczi Tamás máshol kifejtette, hogy meggyőződése, a Szuverenitásvédelmi Hivatal szolgálatára lesz a volt III/III-as Horváth József.
És hír volt még itthonról, hogy
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje, a Fekete pont érzékenyen és szórakoztatóan térképezi fel, hol kezd elromlani minden, ami jó: az iskolában. És írtunk arról is, hogy tarolt a marosvásárhelyi színház a Színikritikusok díján, először volt hármas holtverseny.