Nem létező ismerősére hivatkozva hitette el egy nő egy dunántúli házaspárral, hogy tud nekik intézni 30 millió forint pályázati támogatást. Ennek fejében 1,5 millió forintot kért tőlük arra hivatkozva, hogy a pályázatról döntő, minisztériumban dolgozó ismerősének kell átadni a pénzt azért, hogy az aláírja a támogatást.
A házaspár balszerencséjére ez a minisztériumban dolgozó ismerős nem létezett, így értelemszerűen aláírni sem tudott semmit. A másfél millió pedig a „közvetítőnél” maradt, akit a történetnek ezen a szálán bátran átnevezhetünk egyszerű csalónak.
Pláne azért, mert erről már jogerős bírósági ítélet is van. A Győri Fellebbviteli Főügyészség keddi közleménye szerint a hiszékeny és pénzéhes házaspárt kihasználó nőt a Győri Ítélőtábla másodfokon 3 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte (ez súlyosabb az első fokon kiszabott 2 év 3 hónapos börtönnél).
A csaló emellett 4 év közügyektől eltiltást és 480 ezer forint pénzbüntetést is kapott első fokon, a mostani közlemény arra nem tér ki, hogy ez változatlanul maradt-e. Az viszont biztos, hogy a csalót feljelentő házaspár duplán pórul járt: a másfél millió forintnyi kicsalt pénzre már első fokon vagyonelkobzást rendelt el a bíróság, de emellett jogerősen pénzbüntetést is kaptak, miután azzal a tudattal – vagyis most már tudjuk: abban a hiszemben – adták oda a pénzt a nőnek, hogy az megvesztegessen vele valakit.