Kevesebb személyeskedés, több politika jellemezte az alelnökjelöltek vitáját

külföld
október 02., 10:56

Kamala Harris és Donald Trump személyeskedésektől nem mentes vitája után három héttel a két alelnökjelölt, Tim Walz minnesotai kormányzó és J.D. Vance ohiói szenátor is vitázott egymással, de ez a vita inkább a politikáról és konkrét kérdésekről szólt, nem egymás ócsárolásáról. Előtte és utána is kezet fogtak, sőt, a végén még feleségeiket is bemutatták a másiknak.

photo_camera Fotó: ANGELA WEISS/AFP

A kedd esti vitának az adott jelentőséget, hogy ez volt az utolsó lehetőség a választók meggyőzésére, Trump ugyanis azt mondta, nem áll ki Harris ellen még egyszer, mert: „már mindent megbeszéltünk, és szerintem ők sem akarják [a vitát].

A CBS által szervezett másfél órás vita elején Vance sokkal magabiztosabbnak tűnt, válaszai gördülékenyek voltak, és Trumpnál jobban terelte a vitát olyan témákra, ami a republikánusoknak kedvezett, például a gazdaságra és bevándorlásra. Folyamatosan emlékeztette a közönséget arra, hogy Kamala Harris az elmúlt éveket a Fehér Házban töltötte, nem most kellene nagy ígéreteket tennie. „Ha Kamala Harrisnek olyan nagyszerű tervei vannak a középosztály problémáinak megoldására, akkor most kellene megvalósítania azokat. Nem amikor előléptetést kér a szavazóktól, hanem abban a tisztségben, amit az amerikai szavazók adtak neki három és fél évvel ezelőtt” – mondta.

Waltz azért idővel belejött, a bevándorlás témájában mindketten jól hangzó üzeneteket közvetítettek. Természetesen most is felmerült az azóta megcáfolt, macska- és kutyaevő haiti bevándorlók ügye. Walz szerint Trumpék valótlan állításai veszélybe sodortak emberek, Vance azonban visszautasította a vádakat, amik szerint hamis állításokat terjesztett. „Azok az emberek, akik miatt a legjobban aggódom az ohiói Springfieldben, azok az amerikai állampolgárok, akiknek az életét tönkretette Kamala Harris határpolitikája” – mondta.

Walz ugyanakkor rámutatott arra, hogy Trump az év elején ellenezte a kétpárti, minden korábbinál szigorúbb bevándorlási törvényjavaslatot. „Hiszem, hogy Vance szenátor megoldást akar, de azzal, hogy Donald Trump mellé áll, és nem működik együtt a megoldásban, ez ebből csak beszédtéma lesz, és amikor ez beszédtéma lesz, dehumanizálunk és gazemberré teszünk más emberi lényeket”. Vance erre reagálva arról beszélt, hogy Walz jobban szimpatizál az őshonos amerikaiak helyzetével, mint Harris. „Szerintem te meg akarod oldani ezt a problémát, de nem hiszem, hogy Kamala Harris ezt tenné” - mondta. Itt Walz közbeszúrta azt is, hogy Trumpnak ugyanúgy volt 4 éve volt megoldani a kérdést, mégis alig ért el valamit.

photo_camera Fotó: ANGELA WEISS/AFP

A demokraták fontos témájának számító abortuszkérdésben is Walz mutatkozott erősebbnek, Vance-nek védekeznie kellett, elismerte, hogy a republikánusoknak többet kell tenniük azért, hogy elnyerjék az amerikai szavazók bizalmát a témában.
„Azt akarom, hogy mi, a Republikánus Párt a szó legteljesebb értelmében családpártiak legyünk” – mondta.

Walz Harrishez hasonlóan személyes történeken keresztül beszélt a problémáról, és azt mondta, Trump és Vance családpártinak próbálja beállítani magát, miközben valójában nőellenes politikát támogatnak. Embertelennek nevezte a republikánusok hozzáállását a kérdéshez, szerinte nem azon kellene múlnia, hogy kap-e abortuszt egy nő, hogy melyik államban él. „Ez nem így működik. Ez alapvető emberi jog” – mondta.

A másfél óra alatt a leghevesebb vita a 2020. január 6-i események körül alakult ki, ebből is a demokrata jelölt jött ki jobban. Walz egyenesen megkérdezte Vance-t, hogy Trump elvesztette-e a 2020-as választásokat. Vance hárított: „Tim, én a jövőre koncentrálok” – mondta, hozzátéve, hogy a cenzúra sokkal nagyobb veszélyt jelent a demokráciára. Walz ezután az este egyik legagresszívabb mondatával vágott közbe: „Ez egy elkeserítő hárítás volt.”

photo_camera Fotó: KENA BETANCUR/AFP

Szintén érdekes rész volt, amikor a CBS műsorvezetői mindkét jelöltet szembesítették olyan helyzetekkel, amikben nem mondtak igazat. Walzot azzal, hogy korábban valótlanul állította, hogy 1989-ben, a Tiananmen téri mészárlás idején Kínába utazott, holott csak hónapokkal később érkezett az országba. Beismerte, hogy nem mondott igazat, és hozzátette, hogy néha kicsit ütődött, és bármennyire próbálkozik, nem tökéletes ő sem. Vance-nek arra kellett reagálnia, hogy míg korábban Trump kritikusa volt, most mégis vele indul. A republikánus jelölt kifogásokat keresett, és azért kért elnézést, hogy hitt néhány szerinte álhírnek, amit Trumpról terjesztett a média.

Összességében az elemzők szerint azért Vance volt a meggyőzőbb – de sokszor nem mondott igazat –, Walznak az elején voltak hibái, de az abortusz és a január 6-i események kapcsán neki is voltak erős momentumai, és egyértelműen egy őszintébb politikus képét mutatta.

Az azonban kérdéses, hogy a jelöltek teljesítményének lesz-e bármilyen hatása az eredményre, a közvélemény-kutatások szerint eddig is szinte fej-fej mellett haladt Harris és Trump, és ez minden bizonnyal a novemberi választásig így is marad, nagyon kevés szavazat dönt majd. (BBC, Guardian, Washington Post)

Kiemelt videóink