Hétfő reggel újabb kétéves mélypontra esett a forint árfolyama az euróval szemben (415,144), történelmi mélypontra a złotyval szemben, és közben 501 forint fölött az angol font ára, ami szintén közel van a történelmi csúcshoz.

Ebben a volatilis devizapiaci helyzetben figyelemreméltó, hogy a kormány úgy készítette el a 2025-ös költségvetést, hogy az úgynevezett makrogazdasági mutatókban 397,5 forintos 2025-ös átlagos euróárfolyammal számolt. Az MNB középárfolyamai alapján legutóbb szeptember végén, október elején voltunk ezen a szinten. Ha tehát hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy talán nem vehető teljesen komolyan az egyébként emlékezetes jóslatok hosszú sorát felmutató, majd folyton a rideg valósággal szembesülő Nagy Mártonnak ez a prognózisa, érdemes megnézni, mire számított idén a kormány, és az mennyire jött be.

A 2024-es költségvetés tervezetében erre az évre 385,5 forintos euróárfolyam szerepelt. Nos, május óta nem volt nagyjából ezen a szinten az árfolyam, június óta 390 alatt sem, és igazán látványos, hogyan szakadt el a tervektől a valóság a második félévben:

Amúgy a dollárral sem sikerült sokkal jobban célozni: a 360-as árfolyamcél vagy annál is erősebb forint gyakrabban jött össze, mint a 385,5 forintos euró, de főleg a második félévben még drasztikusabban szakadt el egymástól a célszám és a valós árfolyam. A sors pikantériája, hogy főként azután történt ez – egy intenzív dollárerősödési folyamat részeként –, hogy az Orbán Viktor által favorizált Donald Trump lett az Egyesült Államok megválasztott elnöke.

Nem szánjuk vészmadárkodásnak, de azért megemlítenénk: az ezekkel a számokkal kalkuláló 2024-es költségvetés három hónap után összeomlott, és több százmilliárdos megszorítást és kiigazításokat kellett már tavasszal bejelenteni.