Az elmúlt 16 évben Orbán Viktor többször is igyekezett érzékeltetni, hogy a kormányzásukkal valami új dolog kezdődött, vége az 1990, sőt 1945 óta tartó zavaros időszaknak. Erre utalt a „fülkeforradalom” szó, amit a 2010-es választásokra aggattak, majd 2010 nyarán a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata is.
Kormányzásuk alatt számos szimbolikus döntésük született, amelyek lényege annyi volt, hogy megmutassák, új világ van. Ezek nagy része arról szólt, hogy az 1944 és 2010 közötti időszakot próbáljuk meg kitörölni a történelemből, de volt olyan is, amelyek a kereszténységből vagy csak simán az EU gyűlöletéből vezethetők le. Egyik ilyen ügy sem került költségvetési szinten számottevő pénzbe, úgyhogy a Tisza-kormánynak sem állna sokból, hogy visszaállítsa, eltörölje ezeket.
Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt már beszélt arról, hogy a Tiszának mik lesznek az első intézkedései: az ügynökakták megnyitása és a vagyonvisszaszerzés.
Mi ezek mellé összeszedtünk pár szimbolikus orbáni törvényt, döntést és határozatot is, az olvasóink pedig a cikk végén megszavazhatják, miket kellene előrevennie az új kormánynak.
A NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere) kifejezést egy 2010-es politikai nyilatkozat alapozta meg, ami egészen szerényen arról ír, hogy „az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek.” Ez volt az új parlament első döntése a kötelezők (minisztériumok felsorolása, miniszterelnök megválasztása stb.) és a kisebb parlamentről szóló alkotmánymódosítás után.
Azóta a NER inkább az Orbán-rendszer gúnynevévé vált, a jachtok, kastélyok, sok milliós ruhák és ékszerek rendszerének összefoglaló kifejezésévé, annyira, hogy a fideszesek le is szoktak a használatáról.
Mivel egy parlament által elfogadott dokumentumról van szó, a parlament ugyanígy hatályon kívül is tudja helyezni.
Magyarország hivatalos elnevezése Magyar Köztársaság volt az 1989-es rendszerváltás óta, ez váltotta le a kommunista csengésű Magyar Népköztársaságot. Ez a harmadik magyar köztársaság volt, az 1918-19-es és az 1946-49-es után.
A 2012-es Alaptörvény hatályba lépésével a Fidesz eltörölte a megnevezést, onnantól az állam elnevezése egyszerűen Magyarország lett.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Orbán Viktor egy otrombán hazug és az ocsmányságig ronda szoborcsoportot rakatott Budapest leges-legközepére. Az arcát viszont már nem adta hozzá, inkább a hazánkban nagy hagyományokra visszatekintő sunyulást választotta.
És feketére festették az arcát Budapesten, a 17. kerületben.
A vörös terror áldozatainak emlékműve miatt kipaterolják a mártír miniszterelnök szobrát. Letargikus szoborpark lesz a nemzet főtere.
Hiába a tiltakozások, a mű elkészült, tényleg hatalmas.
Az átnevezésről kedden szavaz a parlament.
Új látványeleme lesz a világörökségnek, a semmiből csinálnak egy panorámás teraszt Orbán Viktor dolgozószobája elé.
A csepeli Fidesz avatott.
A tervező Zoboki Gábor nyilatkozott a teraszról. A világörökség - így a budai panoráma - felett őrködő UNESCO egyáltalán nem tud a készülő kormányfői erkélyről, mert csak állagmegóvásra kértek engedélyt a szervezettől.
„Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” - ígérte a Várba költözésről L. Simon László, és így is lett: a képek szerint azóta rengeteg örömet okozott a pazar panorámájú erkély.
Horthy Miklósnál nem volt ilyen végleges az MTA döntése. Kiről nevezhető el közterület és kiről nem? És mi alapján dől ez el?
De meg ám.
Kövér László felügyelte a műveletet.
A kérdésre, hogy dolgozott-e a Partizán műsorvezetőjeként a Tiszának, kitérő választ adott. Frissítés: Gulyás Márton is reagált.