Míg Donald Trump ingamozgásban ismét Moszkva felé fordul, és Putyinnal tárgyalva Zelenszkijtől is szabadulna, az európai vezetők a szankciók szigorításának szólamaival és az Oroszországgal szembeni új NATO-stratégiával próbálják megmutatni, hogy még ők is itt vannak. A jelzés legalább annyira szól a saját közvéleményüknek, mint a Kremlnek, vagy a félidős választások miatt most kifelé a szokásosnál is kevésbé figyelő Fehér Háznak.
A Varsói Biztonsági Fórum (WSF), Kelet-Közép-Európa kiemelt atlantista dzsemborija egyszerre szólt hétfőn-kedden a Trump újabb fordulata miatti aggodalomról és az eltökéltség hangoztatásáról. Ha csak a sajtónyilvános eseményekkel mérnénk Európa aktuális állapotát, azt képzelhetnénk, hogy látványos sikertörténet kibontakozásának vagyunk a tanúi: a kontinens az orosz fenyegetés hatására (na meg persze Trump nyomására) kezdi összekapni magát, és bár van még néhány nehéz év, az újrafegyverkezés beindult, megvan a politikai eltökéltség, és a helyzet a keleti végeken is lényegesen jobb, mint egy éve ilyenkor gondolhattuk.
„Optimista vagyok: több eszköz és képesség áll a rendelkezésünkre, mint a háború elején. Természetesen a tél kihívásokkal teli lesz, de tudjuk, mit kell tennünk. Európa megtalálta a saját szerepét” – mondta a német külügyminiszter a fórumon. Bár Németországban tartományi szinten arat az AfD, a szövetségi kormány pedig a túlélésért küzd, a kérdésre, hogy 2027-ben, amikor újabb kulcsországokban jönnek választások – Franciaországtól Lengyelországig –, és több kormány is úgy dönthet, nem támogatja tovább Ukrajnát, azt mondta, ő nem aggódik. „Négy éve beszélnek a háborús fáradtságról, de meg vagyok győződve arról, hogy megőrizzük ezt az erőt, és az elkövetkező időszakban is teljes mértékben Ukrajna mellett maradunk” – magyarázta Johann Wadephul.
A kincstári optimizmus mögött azért tapintható az aggodalom. Bár Ukrajnának 2023 óta nem volt ilyen jó éve, ez a fronton idén is csak a patthelyzet fenntartására volt elég. Az igazi erő a hosszú távú csapásokban van, amelyekkel komoly károkat tudnak okozni az orosz hátországnak és hadigazdaságnak, mindenekelőtt az energiaiparnak.
Ezt a lehetőséget venné el a közel-keleti háborúja miatt megduplázódott üzemanyagköltségek miatt Zelenszkijt bűnbakká tevő Donald Trump.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Az amerikaiak is profitálnának az orosz gáz európai eladásából. „Fennáll a veszélye, hogy ez egy piszkos alku lesz, amiért Európa súlyos árat fizet” – mondta egy német politikus.
Zelenszkij és az amerikai elnök a nemrég bejelentett orosz-amerikai dízel megállapodás miatt feszülnek egymásnak.
A török hadsereg szerint a gép Szíria felől megsértette az ország légterét, ezért egy F-16-osuk lelőtte. Orosz források közben azt írják, hogy "lezuhant" egy orosz vadászgép, a pilóta katapultált.
Ez az uniós megszorító intézkedések eddigi legnagyobb kiterjesztése azóta, hogy Oroszország 2022. február 24-én megkezdte háborúját Ukrajna ellen.
Szerintük az amerikai elnök lépése nemcsak erkölcsileg kifogásolható, hanem törvényt is sérthet.
Lengyel harckocsik között táncolt ki az ukrán elnök az amerikai elnök nyomásgyakorlása elől, a lengyel miniszterelnök pedig újabb oroszellenes szankciókat sürgetett a Varsói Biztonsági Fórumon.
Putyin szerint az ukránoknak nincs ellenszere az új orosz sugárhajtású drónok ellen. Ez ebben a formában nem igaz, viszont a sugárhajtású drónok tömeges támadásaival Oroszország olyan drága eszközök használatára kényszeríti Ukrajnát, amelyekkel hosszú távon nem tud gazdaságosan védekezni.
Döbbenetes jelenetek zajlottak az Ovális Irodában. Itt megnézhető, hogyan durvult el az amerikai és az ukrán elnök vitája.