Elutazni férj, vagy gyerek nélkül pár napra, és nem rokonlátogatóba? Na ne viccelj, egy anyának nincs ilyen igénye.

Magyarországon minden a családok érdekében történik, és magyar nők tudják jól, hol a helyük. Ehhez képest sok a válás és kevés a gyerek.

Az elsőszülött fiáért, azért.

Hogy ő legyen a Hold, ami attól fénylik, hogy a Nap, a férfi fénye rávetül?!

Különösképpen a fővárosi, diplomás nő nem szül, a KSH szerint ötödük GYERMEKTELEN marad ÖRÖKRE. Na ők azok, akik a családügyi helyettes-államtitkár szerint vélhetően nem elég hasznosak a társadalomnak.

Az EMMI megtervezte: kiszórnák a családi napköziből az óvodásokat, jöhet több újítás, így a munkahelyi bölcsőde is.

Az unokákat örömmel etető, kényeztető nagyik segítsége aranyat ér. Úgy tűnik, ez szó szerint ősrégi igazság.

Ha már gyereked van, szeretnél vele is lenni, nem? Dehogynem. Akkor is, ha férfi vagy.

A melegházasság valamiért sikeresebb projekt a nők egyenlőségénél.

Az a helyzet ebben az ügyben is, mint Magyarországon szinte minden kapcsán, ami nőket érint: nem tartunk sehova, sőt, kissé romlik is a helyzet: a társadalmi különbségek óriásiak, és egyáltalán nem csökkennek, a világ meg eközben elmegy mellettünk.

A kormány végre beismerte: nem feladata meghatározni, meddig van a nők helye kizárólag a gyerekük mellett.

Nincs szebb hivatás egy nő számára az anyaságnál. Kár, hogy mindenki szerint szarul csináljuk.

Kedves emberek, egy éve már, hogy megváltozott a családjogi törvény. Ráadásul ez a mítosz előtte sem fedte a valóságot.

Mennyire díjazzuk az önfeladást, a másoknak szentelt életeket? Ez lenne a női munka?

Aki látott már nővel készített interjút, szinte biztos, hogy találkozott már a kérdéssel, amit soha, egyetlen férfinak sem tett fel még senki.