Piaci szereplőket akarnak bevonni, és szinte mindenhova engedélyeznék a turbinaépítést.
Ha a globális felmelegedés meg is állna az iparosodás elejéhez képest 1,5 fokkal magasabb hőmérsékleten, a következő évszázadokban akkor is nőni fog a tengerek szintje, és 500 millió ember otthonát mossa el.
Rövid időn belül rengeteg eső esett az észak-kínai Sanhszi tartományban.
A melegedő tengerek hatalmas pusztítást végeznek.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete megjósolta, hogy milyen hatással lesz a globális felmelegedés Közép- és Nyugat-Európára.
Azt is csak akkor, ha az üvegházhatású gázok csökkentésére hozott stratégiájukat tartani tudják az országok.
Az előrejelzések szerint csak a szubszaharai térségben 86 millióan hagyhatják majd el mostani lakhelyüket.
Afrika Szaharáról délre eső része van a legrosszabb helyzetben.
Fontosak az egyéni döntések, de önmagukban nem sokat érnek: a klímakatasztrófa elkerüléséhez rendszerszintű változások kellenek. Többek között erről szól a vezető amerikai klimatológus, Michael E. Mann idén megjelent könyve.
Ez azt jelenti, hogy fejlődnek, hogy túléljék. Főleg a madaraknál figyelték meg a változást.
Nemcsak azért, mert a nyáron megégett levél bebarnul, hanem azért is, mert lehet, hogy még idejük sem lesz megsárgulni a fagyok előtt.
A három nyári hónapban a levegő földfelszíni átlaghőmérséklete kb. 1 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020-as átlagnál.
Gyors gazdasági növekedéssel és a most érvényes kormányzati döntésekkel számolva 1990-hez képest a csökkenés 2030-ra 34 százalék lesz az elvárt 55 helyett.
Szerintük még 2021-ben fontos lenne „irányt váltani”.
Ez az első kutatás, ami kimutatja a kapcsolatot a sarkvidéki régióban bekövetkezett változások és a februárban Texasban észlelt kegyetlen hideg között, ami áramkimaradást előidézve több mint 170 ember halálát és legalább 20 milliárd dollár kárt okozott.