Piaci szereplőket akarnak bevonni, és szinte mindenhova engedélyeznék a turbinaépítést.

Ha a globális felmelegedés meg is állna az iparosodás elejéhez képest 1,5 fokkal magasabb hőmérsékleten, a következő évszázadokban akkor is nőni fog a tengerek szintje, és 500 millió ember otthonát mossa el.

Rövid időn belül rengeteg eső esett az észak-kínai Sanhszi tartományban.

A melegedő tengerek hatalmas pusztítást végeznek.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete megjósolta, hogy milyen hatással lesz a globális felmelegedés Közép- és Nyugat-Európára.

Azt is csak akkor, ha az üvegházhatású gázok csökkentésére hozott stratégiájukat tartani tudják az országok.

Az előrejelzések szerint csak a szubszaharai térségben 86 millióan hagyhatják majd el mostani lakhelyüket.

Afrika Szaharáról délre eső része van a legrosszabb helyzetben.

Fontosak az egyéni döntések, de önmagukban nem sokat érnek: a klímakatasztrófa elkerüléséhez rendszerszintű változások kellenek. Többek között erről szól a vezető amerikai klimatológus, Michael E. Mann idén megjelent könyve.

Ez azt jelenti, hogy fejlődnek, hogy túléljék. Főleg a madaraknál figyelték meg a változást.

Nemcsak azért, mert a nyáron megégett levél bebarnul, hanem azért is, mert lehet, hogy még idejük sem lesz megsárgulni a fagyok előtt.

A három nyári hónapban a levegő földfelszíni átlaghőmérséklete kb. 1 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020-as átlagnál.

Gyors gazdasági növekedéssel és a most érvényes kormányzati döntésekkel számolva 1990-hez képest a csökkenés 2030-ra 34 százalék lesz az elvárt 55 helyett.

Szerintük még 2021-ben fontos lenne „irányt váltani”.

Ez az első kutatás, ami kimutatja a kapcsolatot a sarkvidéki régióban bekövetkezett változások és a februárban Texasban észlelt kegyetlen hideg között, ami áramkimaradást előidézve több mint 170 ember halálát és legalább 20 milliárd dollár kárt okozott.