A Fidesz-uralom utolsó évére elkészült Rogán-minisztériumról nem az ókori Athén, hanem a hanyatló Róma jut a néző eszébe.
Magyar Péter hétfőn este tartott idegenvezetést a Várban a kiürített Karmelitában és Rogán Antal egykori munkahelyén.
Rosszízű botrány tört ki egy héttel a világ legfontosabb képzőművészeti seregszemléje előtt. Az olasz kultuszminiszter kiállt a zsidó szobrász mellett.
Bronz, életnagyságú.
A karakán zenész biztos kézzel választotta ki a Pécshez már egészen közel fekvő Balkán turbófolk tradícióját az újfasiszta AI-mulatóssal ötvöző dalt, az eredmény nem is maradt el.
A francia elnök szerint Krasznahorkai életműve „korunk legjelentősebb alkotásai közé tartozik”.
Az utolsó pillanatban vett egy 100 eurós jegyet, mégis azt hitte, csak egy átverés, amikor felhívták a sorsolást szervező Christie's-től.
Kizöldült a magyar vidék, tavasz van, nem bízunk mi a külföldi szavakban.
Pompásan sikerült az új Citadella, talán ez lett a legjobb magyar turistahelyszín és a valaha volt legbátrabb várátalakítás. Pedig ugyanaz tervezte, mint Hatvanpusztát. Az átadón csak növelte az élvezetet, hogy a miniszterelnök nem mert kiállni a nép elé, majd sietett vissza, talán az orosz tanácsadóihoz a szegedi frontra.
Lehet, hogy azért, mert rájöttek, hogy ezt igazából nem József Attila, hanem Radnai Márk írta?
Újra lecsapott a Titkos kézfogás (Secret Handshake) nevű anonim művészcsoport.
Megjelent az „Én, a kétarcú” című képregény. Az alsó tagozatos fogalmazásokat idéző párbeszédekkel megírt füzetben Magyar Péter figurája szörnyszülöttként tárgyal külföldi szereplőkkel, miközben terrorizálja a feleségét. Nehéz elképzelni, hogy a 2490 forintos képregényre lesz piaci kereslet.
Erre több ezren bemutattak.
Mekkora árukapcsolás, te jó ég!!
Végtelen értekezletek közben kezdett depis állatokat rajzolgatni Nádori Gergely, ez lett belőle. De a tematika ellenére miért ENNYIRE pokolian vicces az egész? Művészünk a magyar firka Kölcsey Ference, akinek semmitetvésre teremtett hősei a protestáns etika szigora miatt szenvednek. Az én tacskóim például nem protestánsok, így láthatólag fikarcnyit sem izgatja őket, hogy soha nem csinálnak semmit.