Tessely Zoltán szerint „nagyszerű hely lesz ez a trianoni megemlékezéseknek, az óceánrepülés és a sportrepülés akkori körülményei méltó bemutatására és a repülősport népszerűsítésére”.
A reptéren már a rendőrök vártak rájuk.
Az normális, hogy kiengedték, csak az nem, hogy hová.
Időnként egzotikus országokban is felbukkan az a négy repülő, amik elvileg nem kormánygépek, mégis rendszeresen használják állami vezetők.
Titkolják, hogy pontosan mikor, hová és miért mennek, de az Átlátszó megszerzett néhány adatot.
A pilóta egy mezőre próbálta letenni a gépet, de a földhöz csapódott.
Drága mulatság a repülőre várni, ha inni is akar valamit az ember.
Korábban olyan is előfordult már, hogy a másodpilótának kellett átvennie a gépet.
Péntekre virradóra átmenetileg nem fogadott járatokat a budapesti repülőtér, sok a késés, több járatot töröltek.
És az orrkúpot is rendesen átalakította. A gép Phoenixből tartott San Antonióba, El Pasónál hajtott végre kényszerleszállást.
Isztambulba tartott, Dabas fölött fordult vissza a Liszt Ferenc-repülőtérre.
Keresztszélben próbált leszállni a gép, csak a pilótáknak köszönhető, hogy nem lett nagyobb baj.
A San Franciscó-i légiirányítók az utolsó pillanatban szóltak, hogy húzza fel a gépet.