Ali Hamenei szerint az amerikai elnök szítja a rombolást és a tüntetést.
Nem tudni, mi okozta az kiesést, ugyanakkor az iráni hatóságok korábban is lekapcsolták már az internetet tüntetések idején.
Az épületen belül könnygázt vetettek be.
Kuba? Kolumbia? Szomália?
A Venezuelához köthető, orosz felségjelzés alatt hajózó tankert két hete üldözték, mert megsértette az amerikai szankciókat, és iráni olajat szállított.
Maszúd Peszeskján szerint ugyanakkor különbséget kell tenni a tüntetők és a rendőrőrsökre, katonai létesítményekre támadó rendbontók között.
Egyre nő a feszültség az Atlanti-óceánon orosz zászló alatt manőverező hajó körül, amelyet Washington inkább lefoglalni akar, nem elsüllyeszteni. Egy ilyen lépés következményei nehezen beláthatók.
A december végén kezdődött iráni tiltakozásokban egyre több tüntető veszti életét. Míg Donald Trump már beavatkozással fenyeget, és az izraeliek is újabb támadást fontolgatnak, egyre inkább az a kérdés, hogy a mostani helyzetből ki tud-e valahogyan evickélni az iráni rezsim.
250 helyszínen zajlanak tüntetések, évek óta nem volt ilyen súlyos válságban az iráni rezsim.
A brit hírszerzés szerint a szíriai diktátor után Ali Hámenei is Putyinnál keresne menedéket, vinné a pereputtyát és a százmilliárd dolláros vagyonát is.
Kolumbiába is szívesen küldene katonákat, Kuba szerinte magától is összeomlik. Aztán jöhet Grönland.
Marco Rubio olyan változásokat szeretne Venezuelában, amik elsősorban az amerikai érdekeket szolgálják, de az se baj, ha a venezuelaiaknak jobb lesz.
Orbán Viktor nem reagált egyelőre érdemben, a jelentősebb európai országok közül pedig csak Spanyolország ítélte el a katonai beavatkozást. Javier Milei és Benjamin Netanjahu gratuláltak Trumpnak.
Az iráni vezetés elismerte, hogy vannak akik jogosan tiltakoznak a gazdasági nehézségek miatt, velük hajlandóak is tárgyalni, de a „zavargókat a helyükre fogják tenni”. A tüntetéseknek már legalább tíz halálos áldozata van.
Ha az Egyesült Államok beleavatkozna az iráni tüntetésekbe.