A nők csak a nagy farkakat szeretik, a kis mellek nem lehetnek szexik, a Jägermeistertől nem lehet berúgni, a Beatles jobb, mint a Rolling Stones - napokig tudnánk sorolni az ahhoz hasonló tévhiteket, miszerint a Manchester City csapatának egyetlen legendája sincs. Hajtás után cáfolunk, és bemutatjuk az embert, aki alig néhány évvel a második világháború borzalmai után egykori Wehrmacht-katonaként lett legendává a Csatornán túl.

Miután írtunk az orosz állami propaganda egyik egészen abszurd húzásáról, nyom nélkül eltűnt a cikk. Itt azért még el lehet olvasni, mit írtak 1956-ról.

A szovjetek még tudták, hogyan kell irányítani a médiát, ezt kell most is tenniük, nehogy megbukjon a baráti Trump. Ezért orosz újságírókat kell küldeni Amerikába. Épp a magyarokon keresztül mutatják be, milyen szintre jutott az orosz propaganda.

Dózsa László fantasztikus története után a Kossuth téri sortűzről is készített egy filmet a rendező, ami azt ígéri, hogy bemutatja a vérengzés valódi felelőseit. A fehérballonos olyan összeesküvést leplez le, hogy attól még Havas Szófiának is ketté állna a füle.

Még a Szigetre tette ki az 1956-os Emlékbizottság, de még mindig nem vették le, ahogy azt sem ismerték el, hogy Pruck Pál látható a képen. (Bónusz: megtaláltuk Dózsa László elfeledett, harmadik halálát is!)

Az 56-os emlékévnek köszönhetjük, hogy megjelent Szöllősi György Puskás-könyve spanyolul. És sikerült diktatúrában is dicsérni a helyiek szabadságszeretetét.

Több mint egy hónappal az 56-os plakátbotrány kitörése után sem Dózsa László, sem Schmidt Mária nem ismerte el, hogy a Pruck családnak van igaza.

Az '56-os olimpiáról lemaradó, spanyol, holland és svájci sportolókat most Kövér Lászlóval engesztelik ki.

Összeszámoltuk: három igazán értékes és szórakoztató forradalmi tartalom készült a hatvanadik évfordulóra. Egyikhez sincs köze a romkocsma dekorációkkal, forradalmi koktéllal és halszagú Magyarországgal operáló emlékbizottságnak.

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója közben „valamilyen jól kiszámított, előre elhatározott politikai támadásról” beszél.

Ha csak egy cikket olvasol el a Pruck Pál-fotóról és Dózsa László állítólagos hőstetteiről, ez legyen az. De ha Schmidt Mária állításai közt akár csak egy konkrét bizonyítékot is keresel, ne ez legyen az. Végre kiderül az , ki akarja elvenni 1956 emlékét „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal”.

Kitart mellette, hogy Dózsa László szerepel a képen, de a Pruck-családnak nem vele van vitája, hanem azokkal, akik szándékosan mocskolják '56 emlékét.

„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”

Fertődön sűrű a forradalmi emlékév.

Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke, Schmidt Mária kormánybiztos megtörte a hallgatást, és egy csomó érvet felhozott a plakátbotrányban. Szerinte egy „szűk és jól behatárolható csoport” „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal” akarja megfélemlíteni nemzetünk legnagyobbjait.