A három módosító a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörével, a Magyar Honvédséggel és a közös uniós hitelfelvétellel foglalkozik.

A kormányfő szerint úgyis van 3-4 komoly téma, amit alkotmányba emelnének.

Jogi szakértők érthetőnek tartják, hogy hozzányúlnak a szabályozáshoz, de az egymondatos Orbán-javaslat pont a lényeget nem érinti.

A Novák Katalin kegyelme körül kitört botrány rövid úton a gránitszilárdságú Alaptörvény újabb módosítását eredményezte.

Az MSZP azt mondta, nem vesznek részt „a Fidesz és a Mi Hazánk közös komédiájában”.

Pedig csak egy uniós irányelvet kellett volna átültetni, de megszaladt a jogalkotók fantáziája.

Az Alaptörvény módosítása utoléri a kormánypárti sajtót is.

A köztársasági elnök szerint a háborús helyzet miatt kellett visszahozni a főispánokat és a vármegyéket. Vagy valami ilyesmi.

Az alaptörvény módosítása szerint a kormány akkor is veszélyhelyzetet hirdethet, ha egy szomszédos országban zajlik fegyveres konfliktus. Így a koronavírus-járvány elmúltával is maradhat a veszélyhelyzet.

A két előterjesztés lehetővé tenné, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

Újabb lehetőséget teremtenek a veszélyhelyzet bevezetésére.

A járványhelyzet miatt már nincs szükség a veszélyhelyzetre, a háború miatt viszont lehet, ehhez viszont Alaptörvényt kell módosítania az új parlamentnek. Az már meg is van, hogy ebben ki vezeti majd a Fidesz frakciót.

A házelnök figyelmeztette, hogy ez már az alkotmányos rend elleni uszítás.

Müller Zsófiának és Adriennek fél éve született meg a kislányuk, de az alaptörvény módosítás, ami kimondja, hogy az anya nő, az apa férfi, végleg elvette a kedvüket attól, hogy Magyarországon éljenek.

Eszerint a nevelés keresztény kultúrán alapul, az egyetemeket fenntartó magánalapítványoknak adott pénz pedig már nem közpénz. A választási törvényt is módosították.