Az átlagos jövedelemhez képest Budapest a hatodik legdrágább főváros volt Európában.

A szervezet petíciót indított bajba került családok célzott állami megsegítéséért.

Az Airbnb összeomlása után sok lakásba újra állandó bérlőket keresnek inkább. És ez elkezdte lefelé nyomni az árakat.

Az embernek a gatyája rámegy egy normális otthonra, ezért magyarok milliói ragadnak zsúfolt, penészes lakásokban, főleg a fiatalok. A lengyelek, a csehek és a szlovákok is jobban állnak.

Több oka lehet annak, ha valaki 30 éves kora fölött visszaköltözik a szüleihez. Gyakran így gazdaságosabb, kényelmesebb, mert albérletfizetés helyett lehet lakásra spórolni, sőt mindennap meleg étellel várnak haza. Az egyedül maradt szülők is örülnek, többségük ebben a korban már segítségre szorul. Ezek a fiatalok nem büszkék rá, hogy a szüleikkel élnek, sokuk mégis jól elvan.

Egyre több fiatal lakik drága albérletben, miközben saját lakásra vágyik, de se a családjára, se az államra nem számíthat. Új lakástörvény nélkül ez nem is fog megváltozni.

Gyula nem akart fizetni.

Az építőanyagok ára átlagosan 8-10, a bérek a szakmunkásoknál 10, a mérnököknél 15 százalékkal emelkednek idén.

A két mozgássérült gyermekét ápoló Annának nyárig ki kell költöznie albérletéből. Új helyet nehezen találnak, rendkívül kevés akadálymentes lakás van a piacon.

Pedig az Ingatlan.com elemzése alapján bő egy év alatt 70 százalékkal nőtt a budapesti lakáshotelek száma.

A lakás- és az albérletárak elszálltak, miközben a legszegényebbek jövedelme alig nőtt. Az eredmény az lett, hogy ma már néhány négyzetméteres szobákat adnak ki 50 ezerért, akinek pedig ez nem tetszik, mehet a hajléktalanszállóra.

Az átlagos budapesti albérlet 150 ezer forintba kerül.

A legnagyobb havi bevételt itt lehet elérni. Jó biznisz a Marina-part is, ott az átlagos albérletár meghaladja a 190 ezer forintot.

Értékemelő beruházások.

Fosás, mosás.