Az Alkotmánybíróság előtti tüntetésen felszólalt az a hajléktalan nő is, aki először került bíróság elé az új szabályozás miatt.
Ezért felfüggesztettek egy eléjük került eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordultak.
Mert az szerintük ellentétes az Alaptörvény alkotmányos büntetőjogra, az egyesülési jogra és a szólásszabadságra vonatkozó rendelkezéseivel.
A minisztérium egy rendelettel próbálta megoldani a problémát, hogy a versenypálya nem felel meg a hatályos előírásoknak. Az AB szerint ez alkotmányos alapjogokat sértett.
Az országban a jövő héten népszavaznak arról, hogy tiltsa-e az alkotmány az azonos neműek házasságkötését.
Ezen a héten az Emberi Jogok Európai Bíróságán is pert indítottak miatta.
A Fidesz júliusban szavazta meg, hogy 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélkül is fúrható kút. Az Ab ezt a törvénymódosítást eltörölte.
Le lettek szűrve a választás tanulságai.
Egy iráni menekültet a hazájában a transzszexualitása miatt üldözték, ezért Magyarország befogadta. A neme megváltoztatása iránti kérelmet nyújtott be a BÁH-hoz, mert bár származási országa iratai szerint nő, ez nem tükrözi a nemi identitását. Az AB sem segíthetett rajta.
Egy kormányrendelet alapján eddig is ez volt a gyakorlat, de most Semjén Zsolt a 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatba elrejtett egy erről szóló törvényt is.
Még csak egy éve ülnek rajtuk.
Amikor a saját embereikkel telerakott Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság sem ért egyet velük, arra is csak a duzzogás a válasz.
A párt szerint sérti jogbiztonság és a kellő felkészülési idő követelményét a szabály.
A magyar jogállam addig húzta az időt a kormányzati plakátnak látszó Fidesz-plakátok ügyében, hogy a döntés a választások utánra maradt.
Szerintük aggályos, hogy az a nagy pártoknak kedvez, míg a kisebbeket bünteti.