Aláásná az amerikai külpolitika céljait, destabilizálná Iránt és fegyverkezési versenyt indítana a Közel-Keleten. És Trump pont ezt akarja csinálni.
A bombának még 1950-ben veszett nyoma.
Hiába fenyegették őket a déliek porig rombolással, Phenjan bejelentette, hogy készen állnak a hatodik kísérletre.
De akkorát, hogy még az amerikai földrengéskutatók is észlelték. Az 5,3-as erősségű "mesterséges földrengést" valószínűleg nukleáris kísérlet okozta.
Valami elvehette Kim Dzsongun kedvét a keménykedéstől, nemrég arról beszélt a kommunistáknak, hogy ki kell békülni az ellenséggel.
A Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozón Oroszországot, Észak-Koreát és Pakisztánt ostorozta az elnök.
Miután azzal fenyegetőzött, hogy kész Dél-Korea „felszabadítására”, és hogy New Yorkra akkora hidrogénbombát dobjon, amekkora a Szovjetuniónak sem volt.
A rezsim közmédiája szerint erősebb bombájuk van, mint a szovjeteknek valaha, és hamuvá tudnák vele változtatni New Yorkot.
Egy közös dél-koreai és amerikai hadgyakorlattal van problémájuk.
Kim Dzsongun felkészült arra, hogy bármikor be tudja vetni őket, ha a helyzet van.
Észak-Korea vasárnap kilőtt egy rakétát. Azt mondják, műholdat vittek fel, de valójában ballisztikus rakétát tesztelhettek. Ezzel már a legrosszabb esetben akár az USA keleti partját is elérhetik, ráadásul további atombomba-tesztek jöhetnek.
Irán teljesítette az atomalkuban vállaltakat, így ha holnap meg is gondolná magát, még tíz évig biztos nem lenne bombája. De nem fogja holnap meggondolni magát, mert ha meggondolná, a most feloldott szankciók is újra életbe lépnének.
A kilencvenes években Oroszországban rengeteg fegyver minőségű uránt loptak el nukleáris központokból. Húsz éve három helyen is megjelentek a rejtélyes uránminták Európában.
Főleg 2004 környékén igyekeztek igazán, 2009 óta pedig biztosan nem próbálkoztak.
A német sajtó kapta fel szerdán, hogy még idén új amerikai nukleáris fegyverek érkezhetnek, de az USA szerint ezek sorozatgyártása még meg sem kezdődött.