Úgy tűnik, Azerbajdzsán dűlőre vinné a hegyi-karabahi helyzetet.
Ki akarják űzni az örmény katonai erőket.
Két hónap után újra bejuthatnak a segélyszállítmányok a humanitárius katasztrófával fenyegetett Hegyi-Karabahba, a katonai feszültség viszont nő a régióban, melynek helyzetét 35 éve nem sikerül rendezni.
Szijjártó bejelentette, hogy a legnagyobb hazai építőipari vállalatokból álló konzorcium is részt vehet Hegyi-Karabah újjáépítésében.
Továbbra is sokan tartanak a konfliktus kiújulásától.
Azért hívott annyi keleti vezetőt augusztus 20-án a teraszára, mert új útvonalakról kell beszerezni a gázt.
Az Örmény Vöröskereszttel szemben felhozott csempészési vádakra hivatkozva. Ez Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt örmény többségű enklávé egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetése Örményországgal.
211 millió dolláros beruházással épül gyár 2025-re.
Az örmény miniszterelnök azt a feltételt szabja, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát.
De folytatják az orosz kőolaj beszerzését is.
A CEU Demokrácia Intézetének kutatói tanulmányban elemezték az Orbán-rezsim orosz és uniós politikáját a háború kitörése előtt és után.
Kevés dologban ért egyet Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, de abban igen, hogy mindkettőjük szerint fantasztikus ötlet a Fekete-tenger alatti vezetéken „zöld” áramot hozni az Európai Unióba. Csakhogy a projekt ezer sebből vérzik.
Orbán itt nem pont arra gondol, mint sokan ezt a kijelentést olvasva, de így is érdekes a miniszterelnök eszmefuttatása Azerbajdzsán autoriter vezetőjéről.
Noha ragaszkodik a Zangezur-folyosó létrehozásához.
Bakut zavarja a 2020-as háború utáni béke, Hegyi-Karabah egészét akarja, de az örmény lakosságra semmi szüksége. A Lacin-folyosó lezárása és a feszültség fokozása fontos lépés lehet a nagy cél felé vezető úton, ha tetszik ez a gyengülő oroszoknak, ha nem.