Azt mondta, hogy az elnöki jogköröket korlátozó alkotmánymódosítás után "már nem lesz elnök". De azt nem árulta el, hogy mikor módosíthatják az alkotmányt.

A fehérorosz elnök szerint viszont nem érdemes pártokat alapítani, mert azok csak megosztottságot teremtenek a társadalomban.

A politikus júniusi őrizetbe vételéig az országot 26 éve irányító Lukasenka legfőbb kihívójának számított az idei elnökválasztáson, de az indulását a hatalom megakadályozta. Az elnök aztán el is csalta a választást.

A tüntetés előtti órákban nem járt a metró és a mobilhálózatok is csak akadozva működtek Minszkben.

A lakók szerint ezzel büntetik őket a hatóságok, amiért Lukasenka ellen szavaztak.

Egyes minszki udvarok a tiltakozó mozgalom központjaivá nőtték ki magukat, civil ruhás férfiak az egyik ilyen helyszínen vertek halálra egy tanárt.

A fehérorosz hatóságok könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták a tömeget, és több tucat tüntetőt vettek őrizetbe.

Ezrek tüntettek miatta pénteken.

A rezsim felszólítása után a bankok egyszerűen lefoglalták az áldozatok megsegítésére felajánlott összeget.

Lukasenka szombaton átadta, vasárnap már nem működött.

Nem utazhatnak be az EU-ba, és az unióban fellelhető pénzeszközeiket befagyasztják.

A szankciók a belarusz elnök beutazási korlátozását és pénzügyi érdekeltségeinek befagyasztását irányozzák elő, pénteken teszi közzé őket az EU hivatalos közlönye.

A belarusz diktátor egyben betiltotta a külföldi diplomák elismerését az országban és döntött a leszerelt katonák visszahívásáról is.

A hétfőre tervezett általános sztrájk és az ország blokádja nem sikerült. De ez csak egy vesztes menet volt a lassan három hónapja tartó patthelyzetben.

Hétfőn országos sztrájk kezdődött az országban, a sztrájkolók segítésére pénzügyi alapokat hoztak létre.