Nyár elején még sokan biztosra vették, hogy hamarosan a Műegyetem is alapítványi fenntartásba kerül, még ha a rektor nem is támogatta ezt. Mostanra viszont, úgy tűnik, a kormányzati akarat és a pénz is elfogyott, bár ez még változhat a jövőben.

A náci koncentrációs tábort és a kommunisták börtönét is megjárt zseniális mérnök, Kozma László 1958-ban építette meg a MESZ-I-et, az első magyar számítógépet. Harmadfokú egyenleteket számolt másodpercek alatt, kilyuggatott röngtenfilmekkel programozták. De azt még ma sem tudjuk, hogyan.

Ha ők is egy alapítványhoz kerülnek, már csak 4 állami fenntartású egyetem marad.

A BME és az MMA is számos tervvel állt elő, hogyan lehetne a várost jobban és környezetbarát módon összekötni a tóparttal. Az önkormányzat ebből egy ötletfoszlányt sem használt föl, de azért a fiatal építészek terveivel takarózik.

A hallgatók „a megszerzett tudást mind a magyar, mind a nemzetközi űrszektorban kamatoztathatják”.

Rengeteg kollégista ezért nem költözhet be a tanévkezdésre.

A BME dékánja jól megmondta a váltópapucsosoknak és a fizikai munkásoknak.

És még az is nyitott, hogy az államnál maradt művészeti egyetemekkel mi lesz.

Az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára a BME-s oktatók és hallgatók közreműködésével készült 4. magyar műhold, ami a világ első működő, 5×5×5 cm méretű kisműholdjának az ikertestvére.

Tavaly novemberben kezdtek rombolni a szobákban, miután Orbán Viktor bejelentette az új járványügyi intézkedéseket, köztük a kollégiumok bezárását.

Három és fél év alatt bizonyították: Platónnak igaza volt.

Kutatók szerint ehhez legalább 15 tonna foszforra volt szükség, ami csak az üledékből jöhetett, mert külső forrásból ennyi foszfor nagyjából 1 év alatt jut ide. Azt nem tudni, mitől szabadult fel ennyi.

A BME kancellárja ezért a biztonság kedvéért leállíttatta az egyetem beszerzéseit.

Az egyetemi dolgozók lelkesen megcsinálták a feladatot, "a külsős szakértő" meg elrakta a pénzt.

Van ilyen.