A magyar kormány hétpecsétes titokként őrzi a kínai hitelek részleteit. Az afrikai országok példájából azonban kiderül: Kína trükkös, titkolózó hitelező, és ez felvet néhány kérdést a magyar ügyleteket illetően is.

„Két virág, és ez a szekrény a könyvekkel. Ez maradt az életünkből”.

A bíróság döntése szerint a magyar állam megsértette a gyülekezési szabadságot.

A horvát pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, a hét bank közül hattal megállapodtak, hogy elállnak a nemzetközi választott bíróságon kezdeményezett eljárásoktól.

„Amennyiben a tisztességtelen feltételek elhagyása megváltozhatja e szerződések elsődleges tárgyának jellegét oly módon, hogy az már nem az említett devizához kötött, a kamatláb azonban továbbra is ugyanezen deviza kamatlábától függ, az uniós joggal nem ellentétes ezen szerződések érvénytelenségének megállapítása.”

Az eddig feldolgozott nyilatkozatok alapján a hitelkimentési programban részt vevők 65 százaléka vásárolná vissza a házát az államtól.

Alig kevesebb, mint tavalyelőtt, pedig a kilakoltatási moratórium 2018-ban egy hónappal hosszabb volt.

Akár új jogegységi határozatot is elfogadhatnak utána.

Aki nem tudja megvenni, részletfizetési lehetőséget kapna, vagy bérelhetné tovább az elbukott ingatlant.

10 éve tört ki a gazdasági válság, ami Magyarországot a devizahiteleken keresztül küldte padlóra. Elképesztő állami felelőtlenség, banki mismásolás és a könnyű pénz csábításától megvakult adósok felelőtlensége kövezte ki az utat a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb összeomlásához, ami még 10 évvel később is gúzsba köti a magyar társadalmat.

Tíz éve robbant bele a magyar devizahitelesek életébe a világválság. Azóta van, aki mindenét elveszítette, bukta az otthonát, tönkrement a magánélete. És vannak, akik ma is hónapról hónapra törlesztik a duplázódott hitelüket, miközben arról álmodnak, hogy egyszer a végére érnek.

Még novemberben kitennék az elúszott devizahitele miatt.

A devizahitelesek problémája nem látszik megoldottnak. Idén már 1300 családot raktak ki a lakásból, összesen 30 ezren küzdenek hasonló problémával.

A bankoknak több mint 437 milliárd forintnyi kunát kell megtéríteniük ügyfeleiknek, de minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen.

Közben ő nyújtotta be a törvényt, ami alapján zajlanak most a bankperek.