Alig van olyan beteg Magyarországon, aki hozzájut ahhoz a hospice ellátáshoz, amelyre amúgy jogosult lenne. De a méltóságteljes meghaláshoz nem csak az egészégügyi rendszert kellene megváltoztatni, hanem a társadalom hozzáállását is.
Az emberi méltóságot is súlyosan sérti, ha emberek úgy maradnak ellátatlanul, hogy közben van olyan támogatás, amire jogosultak lennének. Márpedig az elmúlt másfél évben több olyan ügy is volt, amikor a nekik járó összeget sem kapták meg azok, akik súlyos fogyatékossággal élő vagy tartós beteg, önellátásra képtelen gyermeküket vagy hozzátartozójukat gondozzák.
Megsérthették az emberi méltóságot.
A Rádió 1-et is megbírságolták, amiért Sebestyén Balázsék „egy idős emberek szereplésével készülő, társkereső valóságshow kapcsán a nyugdíjasokat gúnyolták”.
A férfi a nő combját, mellét fogdosta vezetés közben, majd mikor a nő barátja is beült egy órára, csak kritikákat kapott az oktatójától.
Aki hatalommal való visszaélést, diszkriminációt vagy zaklatást tapasztal, akár anonim módon is jelezheti ezt.
A Tisza elnöke feltehetőleg Gulyás Gergelyre reagált, aki szerint Magyar pszichés állapota miatt nem alkalmas a közhatalom gyakorlására.
Szakmai figyelmetlenség miatt jelent meg az emberi méltóságot sértő tartalom a hetilap közleménye szerint.
Korábban emberölésnek minősítették, és akár tíz-tizenhárom év börtönnel büntették az aktív életvégi döntésben való segédkezést még az orvosoknak is.
Halálos beteg, 2022-ben diagnosztizáltak nála ALS-t, azt a betegséget, amiben Stephen Hawking is szenvedett.
Az RTL streamingoldalán ugyanis folyamatosan közvetítik, mi történik a villában. Legyen szó akár a hálószobáról, a fürdőszobáról, vagy a mellékhelyiségről.
Az Érseki Palota előtti tér felújításakor tömegsírra is bukkantak, ahova valószínűleg szovjet katonákat temettek.
A látszólag jó szándékú nyilatkozat kétségbe vonja mindazt, amire az egész civilizációnk épül.
Pabló Muñoz Vázquez bíró (bró?) szerint mivel a nők szabad téren pisiltek, lefilmezésük nem minősíthető bűncselekménynek.
Napi átlag hatan vesztik életüket, a tengeri átkelést választók 1,6 százaléka, derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának friss jelentéséből.