Az elmúlt hetven évben.

„Ami elég, az elég” – mondta a brit belügyminiszter, amikor bejelentette a legális bevándorlás feltételeinek szigorítását. Mivel a nővérek, idős- és szociális gondozók jó része az országon kívülről érkezik, gondoskodási válság alakulhat ki. Magyar munkavállalókkal beszéltünk a következményekről.

A nő hideg lakásban a saját ürülékében és vizeletében feküdt, enni és inni sem kapott.

A 444 norvég-magyar dokumentumfilmje december 8-án lesz látható a Premier Kultcaféban.

Mozgásképtelen anyjával élt, mégsem segített neki, és orvost sem hívott. Az unokát és az ő élettársát is megbüntetnék.

Évről évre több az idős ember, az állam azonban nem tud vagy nem akar foglalkozni a gondozásukkal. Százezrek élnek egyedül, százezrekről pedig a saját gyerekeik gondoskodnak.

Egyre több magyar nő indul útra, hogy nyugati országokban idős embereket gondozzon. És többet keresnek, mint itthon, de családjuktól távol kell érzelmileg és fizikailag is nagyon megterhelő munkát végezniük.

Sérült gyermeket nevelő családok gyűltek össze a Kossuth téren. Azt követelték, hogy az állam ismerje el munkának, hogy egész életüket a családtagjuk ápolásával töltik, és ezért 53 ezer forintnál több jusson nekik. Már öt éve kérik, de eddig semmi sem történt.

Pedig tudta, hogy a 86 éves nőnek orvosi ellátásra lett volna szüksége.

Egy hatvannyolc éves nő egyik napról a másikra stroke-ot kapott, és magatehetetlenné vált. A családja nem tudta odahaza gondozni, ezért ápolási otthonba akarták vinni. Ez viszont nem volt olyan egyszerű. Hetekig cikáztak a kórház, a gyámhivatal, a szociális otthonok és a bíróság között, miközben azzal vádolták őket, hogy embertelenek.

Gondozási válság van Magyarországon, és a helyzet csak rosszabbodni fog, ahogy öregedik el a lakosság. Egy konferencián egyszerre volt szó a fogyatékkal élők mindennapjainak nehézségeiről, és arról, hogy kinek a feladata a gondoskodás.

Attól félt, anyja halálával el kellene költöznie a házból, ezért inkább éveken át együtt élt egy mumifikálódott holttesttel.