A miniszternek nem tetszik az a kifejezés, hogy ultimátumot adtak volna bárkinek, inkább az együttműködés a helyes kifejezés. De ez nem jelenti azt, hogy ne kellene beavatkozni például üzemanyagárakba.
A jegybank inflációs jelentése három nappal azután jelent meg, hogy Orbán Viktor bejelentette: átveszi a kormány az infláció elleni küzdelmet. Jól fog menni.
A bevételek és a kiadások is rosszabbul alakultak, mint ahogy Varga Mihályék számoltak. Összeszedtük azokat a legnagyobb tételeket, amik külön-külön is százmilliárdokkal felelősek azért, hogy heteken belül ismét változtatni kell a tavaly július óta többször átdolgozott költségvetésen.
Bár a gödör alján vagyunk, a kilátások nem túl jók. Alacsony a fogyasztói bizalom, és a lassuló infláció is még további áremelkedéseket jelent. Amiket a kormányzati lépések még gerjeszthetnek is.
Inflációs tömegbalesetről beszélt a jegybankelnök egy konferencián, és arról, hogy tavaly ősszel az árfolyamválság küszöbén volt az ország. Most viszont javul a helyzet, decemberben 7% is lehet az infláció.
Lassan egy éve nem drágul úgy sehol az élet, mint nálunk. Az EU-ban rajtunk kívül már csak egy országban 10 százalék fölötti az infláció. Kedvezőtlen adat viszont, hogy tizenegy tagállamban gyorsult az árnövekedés üteme augusztusban.
Gulyás után Orbán is jelezte, hogy a pénzéhes ukránokat kell majd gyalázni a benzinkutaknál, elfelejtkezve a horvátokról, a világpiaci árról, a Mol eddigi óriási kaszálásról és arról is, hogy akár adót is csökkenthetne a kormány.