Célpontként nevezte meg a térségben működő amerikai olajipari és egyéb vállalatokat.

Az USA gazdasági büntetőintézkedésekkel fogja sújtani mindazokat az országokat, amelyek segítik Iránt vagy üzletelnek az országgal.

Az amerikai elnök szerint a Hormuzi-szoros „nyitva áll és működik”, Irán vezető tárgyalója szerint viszont a hajózási útvonal mindaddig zárva marad, amíg az amerikaiak nem teljesítik a júniusi ideiglenes megállapodás feltételeit.

A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti válság tartósan magasan tartja az inflációt.

Az amerikai elnököt az bosszantotta fel, hogy Omán és Irán tárgyalásokat folytat a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről.

Mondandója közben némileg elmosolyodott.

Az Irán ellen indított amerikai háború után a világ olajsokktól félt, de ez egyelőre elmaradt. Mint azóta kiderült, elsősorban azért, mert Kína titokban közbe lépett. De hogyan és miért tették mindezt?

Trump ankarai átcsempészése egyfelől bravúros titkosszolgálati munka, másrészt viszont súlyos kockázatokat is rejtett azokra, akik a gépen maradtak. Nem tudni, mennyire volt súlyos az iráni fenyegetés, de így is sokan döbbenten figyelték a hétfőn megjelent cikkeket.

Védelmi szövetségre léptek a törökök, a pakisztániak és a szaúdiak, és ezt Irán nem nézi jó szemmel. Ha sikeresen akadályozzák a szaúdi olaj szállítását, az már globális probléma.

Irán és Omán hamarosan megállapodhat egymással a szorosról. Amerika szerint hamarosan újraindulhat a forgalom, de Iránnak még vannak feltételei.

Az amerikai elnök a sajtóban megjelent információkra reagált.

Na nem a sátáni amerikaikkal, hanem Ománnal.

Trump szerint azonban az Egyesült Államoknak „sokkal több lőszere van, mint bárkinek a világon”.

Már most sokkal drágább lenne a kőolaj, ha nem a készleteket élnénk fel. Azok viszont hamarosan úgy leapadnak, hogy ellátási fennakadások lehetnek.

Az érintettek nyilatkozatai alapján azért nem ennyire egyértelműen diadalmas a helyzet.