Varsóból Bécsbe vette az irányt a magyar miniszterelnök.

Bár a négy évvel ezelőtti szexuális erőszak-gyanú kezelésében több problémát is feltárt az egyetem belső jelentése, a kancellár állítja, nem emiatt lépett.

Miután az ügy 2025 novemberében kipattant, a vezetőség azzal hárított, hogy mivel büntetőeljárás indult, ők semmit nem tehettek az ártatlanság vélelme miatt. A tüntető hallgatóság hatására elindított belső vizsgálat alapján azonban bár minden jogszerű volt, igenis lett volna mozgásterük. A kancellár azt mondta, ha korábban szembesülnek a felháborodással, lehet, más döntéseket hoznak.

Friedrich Merz az út előtt odaszólt az USA-nak is, hogy „tartsa távol magát” a német belpolitikától.

325 szavazattal, vagyis három kormánypárti képviselő ezúttal sem szavazott mellette.

Merz a kedd reggeli titkos szavazáson első körében 310 szavazatot kapott a szükséges 316 helyett a 630 fős Bundestagban. A második kört szerdán vagy pénteken tarthatják meg.

Korábban bejelentette, hogy fog európai vezetőkkel tárgyalni, de nem árulta el, kikkel.

Pártja azonban még nem jelölte hivatalosan.

A rektor pozíciója kiüresedett, a kancellár lesz a döntéshozó a lényegi kérdésekben.

Szerdán francia politikusok okoztak gondot az amerikai elnöknek, csütörtökön németek.

Vlagyimir Putyin nem nyerhet és nem is fog nyerni.

Úgy tűnik, távozik az ember a kormányból, akivel Orbán Viktor végrehajtatta a legkeményebb lépéseket. Palkovics-botrányok a CEU-tól az SZFE-n, a Fudanon, a Budapest–Belgrád vasúton és a Mátrai Erőművön át a KRÉTA-ig és még tovább.

A jelenlegi kancellár csupán az elmúlt évek energiapolitikáját kritizálta egy kicsit.

Az alakuló botrányt most a „Korábbi kancellár, aki Putyin embere lett Németországban” című New York Times riport okozta.

Merrefelé bukás az, ha korrupció miatt le kell mondania valakinek, de aztán állást kap Kaliforniában?