A kutatók azt írják, 2000 és 2017 között olyan pályára került a metánkibocsátás (aminek több mint a fele emberi tevékenységből származik), hogy a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 fokos felmelegedéshez fog vezetni.

Alig kezdődtek meg az esőzések, már majdnem annyi az áldozat, mint tavaly ilyenkor.

Szaporodáskor nem igazán tolerálják a halak a meleget.

Miután tavaly nyáron megjelent egy tanulmány a Science magazinban arról, hogy a klímaváltozást legegyszerűbben és legolcsóbban több milliárd hektárnyi terület erdősítésével lehetne lassítani, világszerte fásítási mozgalmak kezdtek szerveződni.

Durván fogyatkoznak a Déli-szigeten lévő gleccserek.

2080-ra már csak hat városban lesz elég hó a téli olimpiai játékokhoz.

Az egész emberiség fennmaradását veszélyezteti, ahogy táplálkozunk. A tudomány keresi a megoldást: génmódosított halak, petricsészében nevelt hamburgerhús és ki tudja, mi jön még.

Paks 2-vel, átalakított Mátrai Erőművel és sok napelemmel készül a kormány a következő tíz évre. Az Energiaklub szerint a stratégia múlt századi értékeken alapul, és minimálprogramnak tűnik.

Magyar szakértőkkel, hazai tudományos munkákat felhasználva tekintettük át, hogyan alakítja át az életet a klímaváltozás a Kárpát-medencében, és mire kell felkészülnünk, ha túl akarjuk élni a 21 századot. Sok jóra nem számíthatunk.

Brazília áll az erdőirtási listák élén.

A mezőgazdasági területek után az erdőkben fészkelő madarak száma is csökkenni kezdett az elmúlt két évben.

A világjárvány a második világháborúhoz hasonlítható jelentőségű esemény, ami hosszú távon is megváltoztatja a világot, mondja Tyler Cowen, a világ egyik legbefolyásosabb közgazdásza.

A klímamodellek előre jelezték, hogy jönnek a nagyon kemény tűzszezonok.

Kutatók szerint a klímaváltozás miatt egy új ökoszisztéma születését láthatjuk éppen.

A Nature szerkesztői szerint a járványt követő gazdasági újraépítés egy jó lehetőséget teremtett erre.