Csak a január több mint 2000 milliárdos adósságnövekedést hozott. Egy magyarra átlag öt és félmillió forintnyi költségvetési adósság jut.

Családügyi és normatív támogatásokra is kevesebb pénz ment el, mint tavaly. Az adósság egyetlen hónap alatt több mint 2000 milliárddal nőtt, csak a kamatkiadásokra 100 milliárddal többet költöttek, mint tavaly januárban. Sok bevétel elmaradt a tavalyitól, de volt egy, ami hat és félszeresére nőtt, derül ki a részletes januári költségvetési adatokból.

Úgy indult a múlt év, hogy a 2022-es 6,2% után csak 3,5% lesz a deficit. Ehelyett majdnem 7% lett.

Tavaly év végén a lakosság picit kevesebb, mint a fele számított szegénynek, most már több mint 57 százalékuk.

A központi költségvetés még így is mínuszban zárt, de a tb-alapok és az állami pénzalapok többletet értek el a múlt hónapban.

Varga Mihály szerint amíg az infláció mértéke nem megy vissza egy „moderáltabb tartományba”, addig csak korlátozottan lehet költségvetési költekezésbe fogni.

A Nemzeti Kulturális Alap csaknem kétszer annyit költött, mint tervezték, de az csak néhány milliárdos tétel volt. A téves áfatervezés viszont már 1000 milliárd forintot jelentett a költségvetésnek, amely 30 százalékkal többet költött kamatokra, mint egy évvel korábban.

A Nagy Márton-jelenség valójában Orbán Viktor-jelenség, egyaránt szól a miniszterekkel való sakkozgatásról és a gazdasági csodavárásról. Az új Orbán-kedvenc tündöklése Matolcsyra, de Lázár János miniszterségének első éveire is emlékeztet. Ám ha bukik, náluk sokkal nagyobbat bukhat.

A nemzetgazdasági miniszter szerint „a gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell”.

A 2025-ös központi költségvetés, az EU-s minimálbérről szóló törvény és 16 másik javaslat/módosító elfogadása viszont tervben van.

Közzétették a tavalyi költségvetés néhány főbb számát. A deficit kisebb lett a 2022-esnél, de így is meghaladta a 4500 milliárd forintot, ami az eredetileg tervezett kétszerese.

Ha nincs új költségvetés, finanszírozhatatlanak lennének a kormányzati intézmények.

A növekedés szerintük kisebb lesz, mint amivel a kormány számol, a beígért költségvetési kiadáscsökkentésről pedig ezt írják: "lehet-e három év alatt ilyen mértékben csökkenteni a kiadásokat az állami funkciók megfelelő színvonalú ellátásának veszélyeztetése nélkül".

Nagy Márton szerint azok az országok versenyképesek, aki lazítással válaszolnak a gazdasági növekedés összeomlására. Varga Mihály viszont maradna a szigornál.

A befektetési elemző szerint a kormánynak két lehetősége van: 2-3 év nadrágszíjmeghúzással stabilizál, vagy megpróbálja elodázni a kiigazítást, pörgeti a növekedést olcsó hitelekkel, elinflálással, amíg lehet, de ez még komolyabb problémákat okozhat majd.