A Politico forrásai szerint kap némi haladékot a kabinet, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a reformok mellett, és elkerülje a források befagyasztását.

Ez a költségvetés hetven százaléka. Korábban sosem volt szó ekkora összegről.

Mégis úgy látják, muszáj több támogatást adni lakásrezsire. Rövidítik a díszkivilágítást, de a vízvezetéket nem adják át az államnak.

A legutóbb viszont hozzádobtak egymilliárdot, és eleve csaknem dupla annyi költségvetéssel indulnak 2023-ban, mint 2022-ben.

Volt remény a 390-re, de elapadt az orosz olaj.

A száguldó infláció miatt közel 800 milliárd forint plusz áfa-bevétele lett az államnak az idei első félévben.

Igaz, ezekből egyre nehezebb kihámozni, hogy pontosan mit is tervez a következő évre, és jó eséllyel fognak is még változni a tervek.

És többek között arról is, hogy mostantól megyék helyett vármegyékben éljünk.

Ahogy az önkormányzati és az EP-választás összevonását is, de közkívánatra jönnek a vármegyék is.

Közel a duplájára nőtt Novák Katalinék protokollkerete.

A Liget projektre is kevesebb pénz jut, ahogy a diákok és nyugdíjasok közlekedési támogatására is. A legtöbb tétel mögött viszont nem biztos, hogy van igazi spórolás

A Pénzügyminisztérium szerint ezzel tartják a kijelölt hiánycélt.

Szerinte csak arra célzott, hogy a kormány saját magán spórol. Valójában arról beszélt: a szűkös költségvetési mozgástér miatt nem tudnak fizetésemelést adni a bírósági hivatalnokoknak.

Pedig ugyanaznap Varga Mihály pénzügyminiszter és később Orbán Viktor miniszterelnök is tagadta, hogy lennének megszorítások.

Az utolsó utáni pillanatban módosították 100 milliárdos tételben a költségvetést, annyira, hogy szünetet kellett elrendelni az illetékes bizottság ülésén, hogy a képviselők átolvashassák, miről is szavaznak.