Csóka-Szűcs Jánost 2020-ban a fideszes polgármester jelentette fel rémhírterjesztésért, emiatt bevitték a rendőrségre és több eszközét is elkobozták.

Tavaly Varga Zs. András beszámolójából még ki lehetett bogarászni, hogy miként avatkozott be önkényesen a kúriai kinevezések menetébe. Tanult a „hibájából”, idén a szükséges adatokat már el se küldte.

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes lenne, ha a választók az oktatás problémáiról szavaznának.

A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.

Varga Zs. András szerint az idegen érdek által kikényszerített igazságügyi rendszer nem stabil és nem fog tudni működni, mert valakik szándékosan ilyenre formálták. A vitákat zárt ajtók mögött tartaná, mert az emberek emelkedettséget várnak a bíróktól, nem veszekedést, és a Kúriának inkább nem lesz új elnökhelyettese, mint hogy az OBT-nek tetsző jelöltet találjon.

Felülbírálta az NVB döntését.

Sikerült kimondatni a Kúriával, hogy az államtól akkor sem lehet kikényszeríteni a segítséget, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el.

Több szabálytalanságot is találtak az erről szóló önkormányzati rendeletben.

A szuperaktuális szakmai rendezvényt annyira megpróbálták eltitkolni, hogy még a bírók szervezeteinek sem szóltak, aki meg mégis értesült róla így-úgy, annak valahogy nem maradt hely. A sajtót viszont egyszerűen csak nem engedik be.

Szerintük sérti az alkotmányos működést, ha megkérdőjelezik a bírák pártatlanságát.

Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.

Ezzel nem semmisítették meg a rendeletet.

A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.

Látszólag egész jól teljesítenek, de az apró betűs részeken elhasalnak. Az OBT továbbra se tudná ellátni a feladatát, még tíz év múlva is újabb alkotmánybírók ejtőernyőznének a felhígított Kúriára, Varga Zs. András élete végéig a Kúria elnöke maradhatna.

Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.