Alternatív valóságokban és konstrukciókban élünk, a kormányzati kommunikáció fontos fegyvere a hallgatás és a sunnyogás, ami meglepő módon még hatékony is.

A 444 podcastjának legújabb adásában a Lakmusz.hu stábjával beszélgettünk arról, miért van szükség egy tényellenőrző oldalra Magyarországon, hogyan lehet kidurrantani a véleménybuborékokat és el lehet-e érni, hogy a politikusok ne csak a levegőbe beszéljenek.

Gabay Balázsnak a Városháza eladásáról szóló cikksorozat tette be a kaput.

A Citizen News szerint így lehet garantálni a dolgozók biztonságát.

Az átalakuló nyilvánosságban a miniszterelnök új elvárásokat támaszt embereivel szemben. Ha feljebb akarsz jutni, nincs mese, szelfizni kell.

Viszont húsz éve most gyilkolták meg a legkevesebb újságírót azért, mert a munkáját végezte.

Úgyhogy biztosítják.

Mintha nem a magyar kormány rontott volna rá a sajtópiacra közpénzek tízmilliárdjaival.

A LIBE három nap alatt több mint száz emberrel találkozott kormánypárti és ellenzéki oldalról is, hogy felmérjék többek közt a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetét. Nem lettek nyugodtabbak, sőt.

A Dozsgy tévécsatorna gyakran élesen bírálta az orosz hatóságok kemény fellépését a másként gondolkodókkal szemben, rendszeresen tudósított tüntetésekről és részletesen foglalkozott Navalnij ügyével is.

228 képviselő mellette, 216 ellene szavazott, 10 pedig tartózkodott.

A katonai juntának valószínűleg nem tetszik, hogy nem tudják kontrollálni az országból a nemzetközi sajtóba kikerülő híreket.

A Bizottság alelnöke szívesen fellépne az alapítványba terelt médiabirodalom ellen, de az uniós versenyszabályokat nem erre alkották.

Az azeri hírügynökség szerint Sztáray Péter államtitkár arról is beszélt Bakuban, hogy főleg az őszi hegyi-karabahi konfliktus idején kellett sok „dezinformációs támadást” leküzdeni. A KKM eddig nem számolt be az ülésről.

A Dél-Zala Press munkatársa írt az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóságnak, hogy ezzel szeretne oltásra buzdítani.