Az infláció felemészti a készpénz értékét, amin tízezreket bukik minden magyar.

Hiányosságokat tárt fel a jegybank.

A júliusban megugró infláció lehetett a legerősebb érv amellett, hogy ne vigyék lejjebb a mostani 6,75 százalékról.

A „jogosulatlanul forrásgyűjtési tevékenység” során az MNB szerint „nagymértékű veszteséget könyvelt el”.

Azt is közölte, hogy az MN becslése szerint az illeték emelkedése idén 0,1, jövőre pedig 0,2-0,3 százalékponttal növelheti az éves átlagos inflációt.

De érkezett már megkeresés a hivataltól szuverenitási kérdéseket felvető ügyekkel kapcsolatban.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal látni szeretné, hogy „az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin” milyen „utalások és átvezetések történnek”.

Ha pedig lesz, akkor betartják majd a jogszabályokat.

Lánczi Tamás idén március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött hasonló kérésekkel teli levelet.

Hétfőn kezdődött, máig tart.

Most 0,25 százalékponttal csökkentették az alapkamatot, ami így közel a felére esett egy év alatt.

Az oktatásban érintettek évtizedek óta mondják ezt. A tanulmány elkészítése előtt 9 (!) iskolát látogattak meg személyesen, hogy átfogó képet kapjanak az oktatás helyzetéről.

Szerdától 7 százalék az alapkamat.

A parlament pont időben módosította a törvényt ahhoz, hogy ezzel most ne legyen dolga a költségvetésnek, de attól még a probléma nem szűnik meg.

A jegybank szerdán levélben figyelmeztette az OTP-t, hogy az orosz piacon legyen elővigyázatos, készüljön kockázatokra. Van, aki szerint az MNB-elnök Matolcsy ezzel már a jövőjét építi, mások szerint csak a kötelezőt tudták le.