Érdemes megnézni a NASA nagyon érzékletes, bár nem túl sokatmondó animált grafikonját, már csak azért is, mert érzékletes.
A szeptember 8-án induló minta-visszahozó szonda bizonyíthatja, hogy kisbolygók erőforrásainak kiaknázása a gyakorlatban is megvalósítható.
Csodálatos, mint mindig.
Folyamatosan dőlnek meg a hőmérsékleti rekordok, így a párizsi klímacélokat sem fogjuk tudni tartani.
A 6 fős emberkísérletből az derült ki, hogy a legrosszabb dolog a Marson valószínűleg az unalom.
Ha tartja a tempót, 2016 lehet az 1880 óta mért legmelegebb év.
A római főisten, Jupiter, kedves neje, Junó és Galilei utazik az űrszondán.
20 hónapig kering majd a Naprendszer legnagyobb bolygója körül.
A küldetés célja a gázóriás belső szerkezetének és légkörének vizsgálata, amely választ adhat Naprendszerünk kialakulásával kapcsolatos alapvető kérdésekre.
Kiss Csaba előadása a júniusi Budapest Science Meetup-on. A magyar kutatók felfedezéséről, miszerint ez a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygója, még a NASA is beszámolt.
Az egyelőre 2016 HO3 névre keresztelt, 37-91 méter átmérőjű sziklát az elmúlt száz évben foghatta be a Föld, és a NASA jóslata szerint még pár száz évig biztosan velünk marad.
A Kepler-űrtávcső találatai között 9 új, kicsi, jó hőmérsékletű, a “lakhatósági zónába” eső bolygó is van.
1284 új exobolygót fedett fel a Kepler űrtávcső.