Emmanuel Macron és Olaf Scholz telefonon dealelték le.

A villanyszámlákon ársapkát is bevezetnének, és adókedvezményt adnának a cégek egy részének.

Ha beigazolódik a gyanú, akkor az nagyon komoly botrányt okozhat a német kormánynak.

Többek között a nyugat-balkáni országgal, Ukrajnával, Moldovával és Grúziával bővülhetne az EU, ami a jelenlegi konszenzusos szavazásról fokozatosan áttérhetne a többségi szavazásra.

„Kanada szinte minden olyan nyersanyaggal rendelkezik, amivel Oroszország is, de demokratikus és kiszámítható jogi környezetet kínál” – mondta Franziska Brantner gazdasági ügyekért felelős német államtitkár, aki megerősítette, hogy a német autóipar a közvetlen lítiumfeldolgozás miatt kanadai beruházást fontolgat.

„Mahmúd Abbász német földön azzal vádolta Izraelt, hogy »50 holokausztot« követett el. Ez nem csak erkölcsi szégyen, hanem szörnyű hazugság is” – közölte Jaír Lapíd izraeli miniszterelnök.

A német kormányszóvivő a palesztin vezető válasza után bejelentette, hogy véget ért a berlini sajtótájékoztató, Olaf Scholz így nem reagált azonnal a vendége kijelentésére.

Scholz nem támogatja a vízumtilalmat, mert az ukrajnai invázió Putyin háborúja, nem az orosz népé. A balti államok másként látják.

A vita miatt a Gazprom alig szállított földgázt Németországba.

A 93 éves német szociológus-filozófus nemzeti alapon, ukrán vereségre készülve védte meg Olaf Scholzék külpolitikáját. Az antifasiszta amerikai sztártörténész erre nyilvánosan szedte szét Habermas történelmi tévedéseit, és arról írt, hogy Németország a sok beszéddel és kevés cselekvéssel inkább a rossz oldalon áll.

A magyar kormányfő elutasítottsága azért jóval alacsonyabb, mint az orosz és belarusz diktátoroké.

A jelenlegi kancellár csupán az elmúlt évek energiapolitikáját kritizálta egy kicsit.

Olaf Scholz német kancellár korábban vonakodott attól, hogy Ukrajna és Moldova tagjelölti státust kapjon.

A francia elnök kapta a legjobb helyet a Kijevbe tartó vonaton.

Volomidir Zelenszkijjel tárgyalnak Ukrajna uniós tagjelölti státuszáról.