Ha a járvány elleni védekezést nem is feltétlenül segítik ezek a lépések, arra alkalmasak, hogy 2022-re az ellenzék ne tudjon helyi eredményeket felmutatni.

Azt várják a kormánytól, hozza nyilvánosságra, miként kompenzálnák az önkormányzatokat a megszorításokért.

Az ellenzéki önkormányzatoknnál viszont több hely maradt a fa alatt.

A 25 ezer főnél kisebb települések kapnak támogatást, a nagyobbakat egyesével megvizsgálják.

Szerinte a kormány válságkezelése a kiváltságosokat támogatja.

A veszélyhelyzet miatt egész jövő évre vonatkozik a tilalom.

A koronavírus-válság jó ürügy volt a kormánynak, hogy tovább nyírbája az önkormányzatok pénzét és hatáskörét. 2010 óta a kisebb településeken gyakorlatilag fölszámolódtak az önkormányzatok, semmiről sem döntenek, semmire sincs pénzük.

Zuglóban például tavasszal ez 750 millió forintot jelentett.

Ha ez megtörténik, az megint óriási érvágás az önkormányzatoknak.

Viszont újabb adózással kapcsolatos feladatokat von el az önkormányzatoktól, költségcsökkentésre hivatkozva.

Több önkormányzatnál arra panaszkodnak, hogy nem kapják meg a helyi járványadatokat. Van, ahol azt sem tudják, ki van karanténban, így segíteni is sokkal nehezebb.

Nagyjából ötezer önkormányzati dolgozó jelezte, hogy kisebb-nagyobb munkabeszüntetésekkel részt vesz a háromnapos sztrájkon.

Mostantól hozzáférhetnek a fejlesztési forrásokhoz.

Újbuda önkormányzata például csak idén 110 millió forintot veszít el ezzel.

Első lépés: elvenni a gazdasági önállóságot. Második lépés: felajánlani, hogy aki jól viselkedik a függőségben, az meg tud élni. És közben elmaszatolni az egész sztorit. Két nagy intézmény ellen is ezzel a modellel támad a kormány.